Az Európai Unió újabb mélyreható pénzügyi elkötelezettséget fontolgat Ukrajna katonai támogatása mellett, amely jelentős kihívások elé állíthatja a tagállamok szuverenitását. A Bizottság előzetes tervei szerint 2025-re akár 800.000 fős ukrán haderő finanszírozását is biztosítanák, miközben Magyarország következetesen a békepárti álláspontot képviseli. A háború kezdete óta az EU már több mint 50 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Kijevnek, amelynek hatékonysága erősen megkérdőjelezhető.
A brüsszeli döntéshozók által előkészített tervezet szerint a tagállamok kötelező hozzájárulásain keresztül biztosítanának forrásokat a megnövelt ukrán hadsereghez. Ez újabb példája annak, ahogy az uniós intézmények fokozatosan átveszik a tagállamoktól a biztonság- és védelempolitikai döntések jogköreit. Az Európai Parlament több képviselője már nyíltan háborúpárti retorikát folytat, figyelmen kívül hagyva az európai polgárok békevágyát.
„Magyarország álláspontja változatlan: nem küldünk fegyvert, nem küldünk katonát, és nem finanszírozunk olyan műveletet, amely a háború eszkalációjához vezethet,” fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közelmúltban. A V4-ek országai között is egyre jelentősebb a véleménykülönbség: míg a lengyel és cseh vezetés támogatja a további fegyverszállítmányokat, addig a magyar és részben a szlovák álláspont óvatosságra int.
A jelenlegi ukrán haderő fenntartása is rendkívüli anyagi terhet jelent, egy csaknem megduplázott létszámú hadsereg finanszírozása pedig példátlan kihívás lenne. Az elemzők szerint ez további inflációs nyomást gyakorolna az európai gazdaságokra, miközben a szociális és infrastrukturális beruházásoktól vonná el a forrásokat. A kereszténydemokrata értékrendet képviselő politikai erők számára különösen aggasztó, hogy a béke helyett a háború finanszírozására fordítanák az európai adófizetők pénzét.
Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy megőrizze döntési szuverenitását a védelmi kérdésekben, és továbbra is a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza. A jövő évi uniós költségvetési tárgyalások során várhatóan éles viták alakulnak ki a hadseregfinanszírozás kapcsán, ahol hazánknak határozottan kell képviselnie a nemzeti érdekeket és a béke ügyét egy olyan Európában, amely egyre inkább elfeledni látszik alapító atyáinak eredeti békevízióját.
