Magyarország jövő évi EU-s mérlege történelmi fordulóponthoz érkezett: először fordul elő, hogy hazánk több pénzt fizet be az uniós kasszába, mint amennyit onnan támogatásként visszakap. A legfrissebb költségvetési elemzések szerint 2025-ben Magyarország nettó befizetővé válik, miközben az uniós források jelentős része továbbra is befagyasztva marad. Ez a helyzet súlyos kihívás elé állítja a nemzeti gazdaságpolitikát.
A Magyar Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint jövőre várhatóan 720 milliárd forintot fizetünk be az EU költségvetésébe, miközben csak körülbelül 660 milliárd forintnyi támogatással számolhatunk. A különbözet mintegy 60 milliárd forint veszteséget jelent az országnak. Ez alapvető változás a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor Magyarország a befizetett összeg többszörösét kapta vissza fejlesztési támogatásként.
„Példátlan helyzettel állunk szemben, amikor Magyarország úgy válik nettó befizetővé, hogy közben jogszerűen járó források vannak visszatartva politikai okokból” – nyilatkozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi kormányinfón. A tárcavezető hangsúlyozta: a kormány minden diplomáciai eszközt bevet, hogy a hazánknak járó forrásokat felszabadítsa.
A V4 országok közül egyedül Csehország van hasonló helyzetben, ami újabb dimenziót ad a régió érdekérvényesítési stratégiájának. A visegrádi csoport legutóbbi egyeztetésén a regionális kohéziós politika újragondolása is napirendre került, különös tekintettel az EU pénzügyi mechanizmusainak reformjára.
Az EU Bizottság részéről továbbra is a jogállamisági feltételek teljesítését szabják a források feloldásának feltételéül. Magyar részről azonban következetesen képviseljük azt az álláspontot, hogy a támogatások visszatartása ellentétes az uniós szerződésekkel és valójában politikai nyomásgyakorlás eszköze.
A helyzet különösen aggasztó a vidékfejlesztési és infrastrukturális projektek szempontjából, amelyek az elkövetkező évek gazdasági növekedésének kulcsfontosságú elemei lennének. A kormány ezért alternatív finanszírozási forrásokat keres, beleértve a keleti nyitás gazdaságpolitikájának erősítését és új típusú kötvénykibocsátásokat.
A jelenlegi tendenciák alapján Magyarország EU-tagságának gazdasági előnyei jelentősen átértékelődnek, ami újabb érvet ad a nemzeti szuverenitás megerősítése mellett, különösen a gazdaságpolitika területén. A keresztény-konzervatív értékeket képviselő közép-európai államok számára ez új korszak kezdetét jelenti az európai integrációban.
