Az Európai Unió tagállamai jelentős lépést tettek a közös külpolitikai döntéshozatal átalakítása felé, amely komoly következményekkel járhat Magyarország szuverenitására nézve. A tervezett reform 2025-től lehetővé tenné bizonyos szankciós intézkedések minősített többséggel történő elfogadását, megkerülve az egyhangú döntéshozatalt. Jelenleg Magyarország az egyetlen tagállam, amely következetesen ellenzi az Oroszországgal szembeni szankciók egy részét, így blokkolva azok teljes körű végrehajtását.
Az EU külügyminiszterei Brüsszelben vitatták meg a javaslatot, amely szerint a szankciók végrehajtási részleteit már nem kellene egyhangúlag elfogadni. Ez lényegében kiüresítené a nemzeti vétójogot, miközben formálisan megtartaná azt a szankciós politika fő irányvonalainak meghatározásában. A magyar kormányzat álláspontja szerint ez a szuverenitás súlyos csorbítása lenne.
„A nemzeti érdekek védelme nem lehet alku tárgya. Magyarország továbbra is kiáll amellett, hogy a külpolitika a tagállamok hatáskörében maradjon” – nyilatkozta a külügyminiszter a tárgyalásokat követően. A V4-es partnerek közül Lengyelország és Csehország támogatja a reformot, míg Szlovákia egyelőre óvatosabb álláspontot képvisel.
A javaslat különösen problematikus Magyarország számára, hiszen 2023-ban és 2024-ben is többször használta vétójogát az orosz energiaszektort érintő szankciók kapcsán, védve a nemzeti energiabiztonságot. Az Európai Bizottság adatai szerint Magyarország energiaimportjának még mindig 55%-a érkezik Oroszországból, szemben az EU 15%-os átlagával.
A reform előkészítése egybeesik az Európai Politikai Közösség erősödésével és a föderalista törekvések újabb hullámával, amelyek alapvetően ellentétesek a magyar kormány szuverenitás-alapú Európa-koncepciójával. A kereszténydemokrata értékrend és a nemzeti önrendelkezés védelme továbbra is prioritás marad, miközben Európa egyre megosztottabbá válik a kulcsfontosságú geopolitikai kérdésekben.
Az előttünk álló hónapokban várhatóan éles viták bontakoznak majd ki a reformról, amely a 2025-ös bevezetés előtt még jogi és politikai akadályokba ütközhet. A magyar diplomácia számára kulcsfontosságú lesz a szövetségesek keresése és a nemzeti érdekek határozott képviselete ebben a szuverenitási küzdelemben.
