Az Európai Bizottság belső dokumentuma súlyos aggodalmakat kelt Magyarország szuverenitására nézve. A kiszivárgott stratégiai tervezet részletesen vázolja, hogyan kívánják megkerülni hazánkat a kulcsfontosságú döntéshozatali folyamatokban az uniós soros elnökség idején. Magyarország jelenleg az egyetlen tagállam, amely következetesen kiáll nemzeti érdekei mellett, miközben az EU-tagállamok 76%-a már elfogadta a föderális döntéshozatali mechanizmusokat.
A brüsszeli bürokraták által kidolgozott terv nyíltan beszél a magyar szuverenitás korlátozásáról. „Alternatív koordinációs mechanizmusokat kell létrehoznunk, hogy biztosítsuk az európai projekt előrehaladását a magyar elnökség alatt is” – nyilatkozta egy magas rangú bizottsági forrás. A dokumentum tartalmaz egy „B-tervet” is, amely részletezi, hogyan lehet megkerülni a magyar vétót kulcsfontosságú területeken, beleértve a migrációt, az energiapolitikát és a külkapcsolatokat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozottan reagált a kiszivárgott információkra: „Ez nem más, mint nyílt támadás a magyar szuverenitás ellen. Az Európai Unió alapelve az egyenlőség és a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartása. Brüsszel most ezt akarja felrúgni politikai okokból.” A V4-ek közül Lengyelország és Szlovákia jelezte, hogy támogatja Magyarország álláspontját, hangsúlyozva a nemzeti szuverenitás fontosságát.
A tervezet különösen aggasztó részei között szerepel a magyar elnökségi programok és kezdeményezések szisztematikus aláásása, valamint a magyar diplomáciai erőfeszítések háttérbe szorítása. Szakértői elemzések szerint ez precedens nélküli beavatkozás egy tagállam jogaiba, és a közép-európai érdekek átfogó marginalizálását célozza.
A helyzet különösen aggasztó a transzatlanti kapcsolatok szempontjából is, mivel az Európai Bizottság láthatóan gátolni kívánja Magyarország kétoldalú diplomáciai kezdeményezéseit nemcsak keleti, hanem nyugati irányban is. A dokumentum egyértelműen tükrözi azt az ideológiai szakadékot, amely Brüsszel föderalista törekvései és a nemzeti szuverenitást védelmező magyar álláspont között húzódik.
A kibontakozó konfliktus alapjaiban kérdőjelezi meg az Európai Unió működési elveit és jövőjét. Miközben Brüsszel a „jogállamiság” fogalmát használja politikai nyomásgyakorlásra, valójában a keresztény értékeken alapuló nemzetállami modell ellen folytat ideológiai harcot. A következő hónapok meghatározóak lesznek nemcsak Magyarország, de egész Európa számára is – vajon a nemzetállamok Európája vagy a brüsszeli bürokraták által irányított szuperállam lesz-e kontinensünk jövője?
