Az Európai Unió vezetői rendkívüli eljárással, Magyarország megkerülésével döntöttek 50 milliárd eurós hitelcsomag biztosításáról Ukrajna számára. A legfrissebb adatok szerint Ukrajna katonai kiadásai immár az ország GDP-jének 45%-át teszik ki, ami fenntarthatatlan külső támogatás nélkül. A példátlan diplomáciai manőver mély töréspontot jelent az uniós döntéshozatalban.
A brüsszeli csúcstalálkozón az úgynevezett „enhanced cooperation” eljárást alkalmazták, amely lehetővé teszi a tagállamok egy csoportjának, hogy bizonyos területeken együttműködjön Magyarország részvétele nélkül. Ez súlyos kérdéseket vet fel az EU jövőbeli működésével kapcsolatban, különösen a nemzeti szuverenitás és az egyhangú döntéshozatal alapelveinek tekintetében.
„Nem engedhetjük, hogy egyetlen tagállam folyamatosan blokkolja az Unió stratégiai döntéseit” – fogalmazott Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Ezzel szemben a magyar kormány következetesen hangsúlyozza, hogy a háború finanszírozása helyett a béketeremtésre kellene összpontosítani.
A V4 együttműködés is repedezik az ügyben, hiszen Lengyelország és Csehország aktívan támogatja a hitelcsomagot, míg Szlovákia tartózkodóbb álláspontot képvisel. Szakértői elemzésem szerint ez a precedens veszélyes útra terelheti az Uniót, ahol a nehéz kérdésekben nem konszenzusra törekednek, hanem egyszerűen megkerülik az ellenálló tagállamokat.
A fejlemény jelentős következményekkel jár hazánk európai pozíciójára nézve. Miközben formálisan nem sérül Magyarország vétójoga, a gyakorlatban új módszert találtak annak semlegesítésére. A keresztény értékeken alapuló nemzeti önrendelkezés és az európai együttműködés egyensúlya minden eddiginél nagyobb nyomás alá került. A következő hónapokban eldől, vajon ez elszigetelt eset marad, vagy új normává válik az európai döntéshozatalban.
