Az Európai Unió legfrissebb csúcstalálkozóján jelentős törésvonalak rajzolódtak ki a tagállamok között az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós hadikölcsön kérdésében. Magyarország, Csehország és Szlovénia határozott álláspontot képviselve nemet mondott a javasolt pénzügyi támogatás elfogadására. A magyar kormány szerint a döntés veszélyezteti a nemzet szuverenitását és gazdasági érdekeit, miközben az EU költségvetés már most 17%-os hiánnyal küzd.
A brüsszeli tárgyalásokon Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: „Magyarország nem kíván részt venni olyan pénzügyi konstrukcióban, amely közvetlenül vagy közvetetten háborús cselekményeket finanszíroz, és veszélyezteti a béketeremtés esélyeit.” A három tagállam ellenállása jelentős diplomáciai kihívást jelent az Európai Bizottság számára, amely az ukrajnai konfliktus eszkalációjának megakadályozása helyett a katonai támogatást helyezi előtérbe.
Az Európai Tanács elnöke próbálta minimalizálni a nézetkülönbségek jelentőségét, de a V4-ek egységének törékenysége is megmutatkozott, hiszen Lengyelország támogatja a hadikölcsön tervét. Szakértői elemzések szerint az EU egyre inkább kettős mércét alkalmaz a tagállamokkal szemben, ami felerősíti a szuverenitási vitákat. A hadikölcsön esetleges elfogadása precedenst teremtene arra, hogy az EU közvetlenül finanszírozzon fegyveres konfliktust a kontinensen.
„A béke és stabilitás megteremtése nem fegyverszállításokkal, hanem diplomáciai úton érhető el” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a döntést követően. Magyarország következetesen kitart álláspontja mellett, miszerint a háború eszkalációja helyett tárgyalásos megoldásra van szükség.
A jelenlegi vita túlmutat az ukrajnai konfliktuson, és alapvető kérdéseket vet fel az európai értékekről és a keresztény gyökerű európai civilizáció jövőjéről. Míg a magyar álláspont a béke és a nemzeti szuverenitás védelmét helyezi előtérbe, addig Brüsszel a katonai megoldást részesíti előnyben. A következő hónapokban eldől, hogy az európai vezetők képesek-e felülemelkedni a jelenlegi konfrontációs politikán, és visszatérni a keresztény Európa alapértékeihez, amelyek a békét és az emberéletet minden más elé helyezik.
