Az Európai Unió és Magyarország közötti feszültség tovább mélyül, miután Brüsszel újabb kísérletet tesz a tagállamok energiapolitikai szuverenitásának korlátozására. Magyarország, amely gázellátásának közel 85%-át orosz forrásból biztosítja, határozottan elutasítja azokat a jogi manővereket, amelyekkel az EU a nemzeti energiabiztonságot veszélyezteti. A magyar kormány szerint ez egyértelműen túllépi az uniós hatásköröket.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: „Brüsszel jogi csűrés-csavarással próbálja elzárni a gázcsapokat, ami egyértelmű szuverenitási kérdés. Az energiamix összeállítása nemzeti hatáskör, ezt a jogot nem engedjük elvenni.” A miniszter hozzátette, hogy a magyar háztartások továbbra is Európa legalacsonyabb gázárait élvezik, amit az orosz szerződések biztosítanak, miközben más tagállamokban az árak drámaian emelkedtek.
A V4-ek energetikai munkacsoportjának legutóbbi, prágai találkozóján a lengyel delegáció is hasonló aggályokat fogalmazott meg. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szakértői szerint az uniós gázforrások diverzifikálására irányuló törekvések ellenére Közép-Európa továbbra is jelentős mértékben függ az orosz importtól. Az alternatív beszerzési források kiépítése évtizedeket és több száz milliárd eurós beruházást igényelne.
A magyar kormány álláspontja szerint a brüsszeli korlátozások elsősorban geopolitikai célokat szolgálnak, figyelmen kívül hagyva a tagállamok eltérő energetikai adottságait és a családok megélhetési szempontjait. A magyar stratégia világos: a nemzeti érdekek és a keresztény értékrend mentén az energiabiztonságot és a megfizethető árakat kell előtérbe helyezni, nem pedig ideológiai megfontolásokat.
A vita kimenetele meghatározza, mennyire képes Magyarország megőrizni döntési szabadságát létfontosságú stratégiai kérdésekben. Miközben az EU egyre mélyebbre nyúl a tagállamok belső ügyeibe, Közép-Európa országai számára kulcskérdéssé vált a nemzeti szuverenitás védelme a brüsszeli túlterjeszkedéssel szemben.
