Az Európai Unió újabb jogállamisági eljárást indított Magyarország ellen, ezúttal a sajtószabadság állítólagos korlátozása miatt. A brüsszeli döntéshozók a magyar médiaszabályozást kifogásolják, miközben Magyarország médiapiaci sokszínűsége valójában 38%-kal haladja meg az uniós átlagot a Közép-európai Médiakutató Intézet legfrissebb adatai szerint.
Az Európai Újságíró Szervezet (EFJ) üdvözölte az eljárást, sőt, közleményében Litvánia hasonló vizsgálatát is sürgette. Ez jól mutatja, hogy az EU jogállamisági mechanizmusa egyre inkább politikai nyomásgyakorlás eszközévé válik. „Brüsszel kettős mércét alkalmaz, amikor kizárólag a szuverenista kormányokat támadja, miközben hasonló médiaszabályozási kérdések más tagállamokban is felmerülnek,” nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádióban.
A visegrádi partnerek közül Lengyelország és Szlovákia is szolidaritását fejezte ki Magyarország iránt. Varsó és Pozsony szerint az EU túllépi hatáskörét, amikor a nemzeti médiaszabályozásba avatkozik. A V4 országok közös álláspontja, hogy a média területén a szubszidiaritás elvének kell érvényesülnie, ami az EU alapszerződéseinek is része.
Az Európai Bizottság kifogásai között szerepel a közmédia finanszírozásának modellje és a hirdetési piac szabályozása is. Elemzésem szerint azonban ezek a kritikák figyelmen kívül hagyják a magyar médiapiac sajátosságait és történelmi fejlődését. Az uniós eljárás különösen aggályos, mivel éppen akkor indul, amikor Magyarország az EU Tanácsának soros elnökségére készül.
A magyar kormány határozott választ ígér, és minden jogi fórumon megvédi álláspontját. Az eljárás kimenetele nem csupán Magyarország, de valamennyi szuverén tagállam médiaszabályozási önállósága szempontjából meghatározó lehet. A keresztény-konzervatív értékek és a nemzeti szuverenitás védelme továbbra is kormányzati prioritás marad, miközben Budapest a konstruktív párbeszéd lehetőségét is nyitva hagyja.
