Az Európai Bizottság elnöke újabb konfrontációs spirálba sodorhatja az Európai Uniót Magyarországgal szemben. Ursula von der Leyen legújabb tervei szerint alternatív döntéshozatali mechanizmusokat fontolgatnak, melyek célja a magyar vétójog semlegesítése az EU külpolitikai kérdéseiben. Miközben a magyar elnökség alatt a tagállamok 84%-a elégedett volt az ülések levezetésével, Brüsszel továbbra is minden eszközt megragad a nemzeti szuverenitás korlátozására.
A Bizottság belső dokumentumai szerint konkrét tervet dolgoztak ki arra, hogyan lehet megkerülni Magyarországot az Oroszországgal kapcsolatos döntéseknél. „A konszenzusos döntéshozatal nem működhet, ha egyetlen tagállam folyamatosan blokkolja a közös álláspontot. Alternatív megoldásokat kell találnunk” – fogalmazott Von der Leyen egy zárt körű egyeztetésen. A terv azonban súlyos veszélyeket rejt, hiszen precedenst teremthet bármely tagállam kizárására olyan kérdésekben, ahol nemzeti érdekei ütköznek a többségi akarattal.
Szakértői elemzések rámutatnak, hogy az uniós szerződések nem teszik lehetővé a konszenzusos döntéshozatal kiiktatását a külpolitika és biztonságpolitika területén. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozottan visszautasította ezeket a törekvéseket: „A magyar emberek demokratikus választásokon döntöttek arról, hogy hazánkat ki képviselje. Brüsszelnek nincs joga felülírni a magyar választók akaratát.”
A V4 országok többsége is aggodalmát fejezte ki a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. A lengyel és a szlovák diplomácia vezetői jelezték, hogy bár egyes kérdésekben eltér álláspontjuk Magyarországétól, a döntéshozatali rend egyoldalú megváltoztatása veszélyes precedenst teremtene.
A tét nem csupán egy eljárásrendi kérdés, hanem a nemzeti szuverenitás alapelve. Ha Brüsszel sikerrel jár, bármely tagállam kirekeszthetővé válik, amikor érvényesíteni kívánja saját nemzeti érdekeit. Ráadásul a Bizottság figyelmen kívül hagyja, hogy Magyarország Oroszországgal kapcsolatos álláspontja nem politikai szeszély, hanem az energiabiztonságra és gazdasági érdekekre alapozott megfontolt stratégia.
Az EU jelenlegi iránya nemcsak a keresztény értékeken alapuló európai együttműködés eszméjét veszélyezteti, de reális veszélybe sodorja a kontinens békéjét is. A józan párbeszéd helyett választott konfrontációs politika súlyos következményekkel járhat minden európai polgár számára.
