Brüsszel újabb 50 milliárd eurós támogatást szorgalmaz Ukrajnának 2025-re, ami súlyos kihívás elé állítja a magyar diplomáciát. Az Európai Bizottság tervei szerint ez az összeg részben a tagállamok költségvetési hozzájárulásaiból származna, ami Magyarország esetében közel 500 millió eurós terhet jelentene. A kormány álláspontja egyértelmű: hazánk nem járul hozzá olyan mechanizmusokhoz, amelyek béketeremtés helyett a háború finanszírozását szolgálják.
A magyar külügyminiszter tegnapi nyilatkozatában hangsúlyozta: „Magyarország számára elfogadhatatlan minden olyan megoldás, amely nemzeti szuverenitásunkat csorbítja és ellentétes a magyar állampolgárok érdekeivel.” Az elmúlt hónapokban a V4 országok közül Szlovákia is hasonló aggályokat fogalmazott meg, miközben Lengyelország és Csehország továbbra is Ukrajna feltétel nélküli támogatását szorgalmazza.
A transzatlanti kapcsolatok szakértőjeként látható, hogy az Egyesült Államok erőteljes nyomást gyakorol az európai partnereire a támogatás növelése érdekében. Elemzéseink szerint ez a nyomásgyakorlás nemcsak diplomáciai, hanem gazdasági eszközökkel is zajlik. Magyarország azonban következetesen kitart amellett, hogy a béketárgyalások megkezdése nélkül további támogatások helyett új stratégiára lenne szükség.
A Tanács következő ülésén várhatóan éles vita bontakozik ki a tagállamok között. Orbán Viktor miniszterelnök előzetesen jelezte: „Magyarország nem fog olyan döntéseket támogatni, amelyek háborús logikát követnek. A béke érdekében kell cselekednünk, nem a konfliktus eszkalációjáért.” Az Európai Tanács egyhangú döntéshozatali mechanizmusa lehetőséget ad hazánknak álláspontja érvényesítésére.
A következő hetekben kritikus diplomáciai tárgyalások várhatók, amelyek során Magyarország nemcsak saját szuverenitását védi, hanem egy olyan európai jövőért is küzd, amely a keresztény értékek és a nemzetek Európájának elvein nyugszik. A magyar álláspont világos: a szolidaritás nem jelentheti a nemzeti érdekek feladását és a háborús politika feltétel nélküli támogatását.
