Az Európai Bíróság precedensértékű döntése Lengyelországgal szemben új fejezetet nyithat a magyar-EU kapcsolatokban is. A 2025-ben várható következmények jelentősen befolyásolhatják Magyarország szuverenitását és pénzügyi helyzetét, miközben az ország uniós támogatásainak mintegy 25 százaléka továbbra is befagyasztott állapotban van.
A legfelsőbb uniós bíróság döntése szerint a jogállamisági mechanizmus alkalmazása teljesen összhangban van az uniós szerződésekkel, ami egyértelmű jogi alapot teremt hasonló eljárások megindítására más tagállamokkal szemben is. Bóka János, az európai uniós ügyek minisztere határozottan elutasította az ítélet Magyarországra vonatkozó értelmezéseit. „Magyarország minden uniós kötelezettségének eleget tesz, és a jogállamisági feltételrendszer átpolitizált alkalmazását továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk” – nyilatkozta a miniszter.
Brüsszeli források szerint a Bizottság már vizsgálja a magyar igazságszolgáltatási reform tényleges hatásait, és amennyiben nem látnak valódi előrelépést, 2025 első negyedévében újabb szankciós eljárások indulhatnak. A V4 együttműködés is új megvilágításba kerülhet, hiszen a lengyel kormányváltás óta Magyarország egyre inkább elszigetelődik jogállamisági álláspontjával a régióban.
A nemzetközi kapcsolatok szakértői egyetértenek abban, hogy a bírósági döntés hosszú távú következményekkel járhat a magyar diplomácia mozgásterére. Az EU újabb eszközt kapott arra, hogy a nemzeti szuverenitást korlátozó intézkedéseket hozzon, miközben a magyar külpolitika továbbra is a nemzeti érdekek védelmét helyezi előtérbe a globális nyomással szemben.
A kereszténydemokrata értékek és a nemzeti önrendelkezés védelme továbbra is prioritás marad, de a lengyel precedens után Magyarországnak új stratégiára lehet szüksége az uniós források felszabadítása érdekében, miközben nem áldozza fel alapvető alkotmányos értékeit és nemzeti érdekeit.
