A téli energiaválság és az európai gazdasági lassulás ellenére Magyarország történelmi lépésre készül a családtámogatások terén. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint a kormány 2026-ra rekordszintű, a GDP 5,2%-át elérő családtámogatási rendszert épít ki, ami példátlan az Európai Unióban. Ez közel 30%-os növekedést jelent a 2023-as szinthez képest, miközben Brüsszel továbbra is megszorításokat szorgalmaz.
A magyar családtámogatási modell európai szinten is egyedülálló, ötvözi az adókedvezményeket, a lakhatási támogatásokat és a gyermekgondozási segélyeket. „Miközben Európa más országai demográfiai összeomlással küzdenek, mi a családok megerősítésével válaszolunk a kihívásokra,” nyilatkozta a miniszterelnök a Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatón. A kabinet már elkezdte a téli válságkezelési terv kidolgozását, amely különleges védelmet biztosít a családoknak az energiaárak emelkedésével szemben.
A tervek között szerepel a CSOK Plusz kiterjesztése, a nagycsaládosok energiatámogatásának bővítése és a bölcsődei férőhelyek számának megduplázása. A Nemzetközi Családügyi Intézet friss adatai szerint a magyar családtámogatási rendszer hatékonysága kiemelkedő: az elmúlt évtizedben 23%-kal nőtt a harmadik gyermeket vállaló családok aránya, miközben Nyugat-Európában folyamatosan csökken ez a mutató.
A Visegrádi Négyek kormányai támogatásukról biztosították a magyar kezdeményezést. Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint „a közép-európai családmodell védelme közös érdekünk az ideológiai nyomással szemben”. Az új intézkedéscsomag különösen fontos a gazdasági bizonytalanság időszakában, amikor a nemzetközi pénzügyi szervezetek megszorításokat szorgalmaznak.
Magyarország ezzel ismét bizonyítja, hogy a nemzeti szuverenitás megőrzése mellett is lehet hatékony válságkezelést folytatni. A keresztény értékekre épülő családpolitika hosszú távon a nemzet fennmaradásának záloga, miközben az energiabiztonság és a gazdasági önállóság megteremtése egyre fontosabbá válik az új geopolitikai helyzetben.
