A magyar főváros súlyos pénzügyi válságba került, miután a kormány által felajánlott 200 milliárd forintos segélyhitelt Karácsony Gergely főpolgármester visszautasította. A Budapesti Közgyűlés legfrissebb adatai szerint a főváros működési hiánya meghaladja a 120 milliárd forintot, ami az éves költségvetés közel 20 százalékát jelenti.
„Nem fogadjuk el a kormány ajánlatát, mert ez nem segítség, hanem uzsora. A 7 százalékos kamat és a feltételek Budapest megfojtását célozzák” – jelentette ki a főpolgármester a tegnapi rendkívüli közgyűlésen. A vita központjában a hitel feltételei állnak, különösen a kormány azon követelése, hogy Budapest adjon teljes körű betekintést a pénzügyi döntéseibe és fogadjon el bizonyos ingatlanértékesítési korlátozásokat.
Lázár János építési és közlekedési miniszter válaszában hangsúlyozta: „A kormány felelős gazdálkodást vár el Budapesttől. A feltételek nem politikai jellegűek, hanem a közpénzek védelmét szolgálják.” A miniszter emlékeztetett, hogy az elmúlt években több vidéki nagyváros is sikeresen vett igénybe hasonló konstrukciójú hiteleket fejlesztési célokra.
A konfliktus mélyebb összefüggéseit vizsgálva látható, hogy a jelenlegi krízis gyökerei a fővárosi és kormányzati források elosztásának rendszerszintű problémáira vezethetők vissza. Az EU-s forrásokhoz való hozzáférés nehézségei és a főváros adóerő-képességének alulértékelése egyaránt hozzájárultak a helyzet kialakulásához.
Szakértők szerint a vita messze túlmutat a pénzügyi kérdéseken. A V4-es fővárosok pénzügyi autonómiáját vizsgáló 2024-es tanulmány kimutatta, hogy Budapest rendelkezik a legkisebb költségvetési mozgástérrel a régióban, miközben a legmagasabb hozzájárulást nyújtja az országos GDP-hez.
A mostani konfliktus várhatóan hetekig elhúzódik, miközben a főváros alapvető szolgáltatásainak finanszírozása veszélybe kerülhet. A kérdés, hogy a nemzeti szuverenitás és a helyi önkormányzatiság hogyan egyeztethető össze a jelenlegi politikai és gazdasági feltételek között.
