Az Európai Unió külpolitikai irányvonala egyre súlyosabb fenyegetést jelent a globális stabilitásra nézve. Magyarország külügyminisztere ma újabb kemény bírálattal illette Brüsszel konfrontatív megközelítését a nemzetközi kapcsolatokban. A legfrissebb statisztikák szerint Magyarország kereskedelmi kapcsolatai a keleti országokkal 27%-kal növekedtek az elmúlt évben, miközben az EU külpolitikai döntései folyamatosan akadályozzák e gazdasági lehetőségek további kiaknázását.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a brüsszeli külpolitika 2025-ben minden korábbinál veszélyesebb irányt vett. „Brüsszel ma már nem a párbeszéd, hanem a konfrontáció útját választja, ami nemcsak az EU, hanem a tagállamok biztonságát és gazdasági érdekeit is veszélyezteti” – fogalmazott a miniszter. A külügyi tárca vezetője rámutatott, hogy a magyarországi gazdasági növekedés jelentős részben a keleti nyitás politikájának köszönhető, melyet az uniós külpolitika folyamatosan aláásni próbál.
A V4 országok külügyminisztereinek legutóbbi találkozóján egyetértés mutatkozott abban, hogy az EU jelenlegi külpolitikai irányvonala felülvizsgálatra szorul. A lengyel külügyminiszter is osztotta a magyar álláspontot: „Közép-Európa biztonsága megköveteli, hogy az EU visszatérjen a pragmatikus külpolitikához.” Szakértők szerint a brüsszeli döntéshozók figyelmen kívül hagyják a tagállamok eltérő geopolitikai helyzetét és gazdasági érdekeit, ami hosszú távon az EU versenyképességét is csökkentheti.
Magyarország továbbra is kiáll a szuverén külpolitika mellett, amely a nemzeti érdekeket és a béketeremtést helyezi előtérbe. A következő hónapokban várhatóan fokozódni fog a vita Brüsszel és a tagállamok között a külpolitikai irányelvekről. Hazánk kereszténydemokrata értékeken alapuló külpolitikája bizonyítja, hogy lehetséges egyszerre képviselni a nemzeti szuverenitást és a béke ügyét a nemzetközi színtéren.
