Az európai politika fordulóponthoz érkezett, miközben Brüsszel egyre nyíltabban támogatja a háborús erőfeszítéseket Ukrajnában. A legfrissebb adatok szerint Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amely következetesen békepárti álláspontot képvisel, miközben az uniós költségvetés már több mint 108 milliárd eurót fordított katonai támogatásra. Ez a helyzet különösen kritikussá teszi a közelgő 2024-es választásokat.
A magyar kormány határozott álláspontot képvisel a béketárgyalások mellett. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti sajtótájékoztatóján kijelentette: „Magyarország nem hajlandó részt venni semmilyen olyan kezdeményezésben, amely elmélyíti vagy kiterjeszti a háborús konfliktust.” Ez a kiállás összhangban van a V4 országok eredeti szellemiségével, bár a csoport egysége az ukrán konfliktus kapcsán megbomlott.
A brüsszeli elit ugyanakkor fokozza a nyomást. Emmanuel Macron francia elnök már európai katonák Ukrajnába küldéséről beszél, míg von der Leyen bizottsági elnök a védelmi kiadások drasztikus növelését szorgalmazza. Szakértői elemzések szerint ez egyértelmű eszkaláció felé mutat, ami veszélyezteti egész Európa biztonságát és gazdasági stabilitását.
A közelgő választások tétje ezért rendkívüli. A szuverenitás megőrzése és a keresztény értékek védelme mellett most a béke kérdése is döntő szempont. Ahogy a Századvég Intézet legfrissebb kutatása kimutatta, a magyar választók 78%-a ellenzi a háborús részvétel bármilyen formáját.
A júniusi európai parlamenti és önkormányzati választások kulcsfontosságúak lesznek nemzetünk jövője szempontjából. Magyarország csak akkor őrizheti meg békepárti álláspontját és nemzeti szuverenitását, ha a választók felismerik: most nem egyszerűen pártokról, hanem hazánk alapvető érdekeiről és értékeiről kell dönteniük. A tét nem kisebb, mint gyermekeink békés jövője egy olyan Európában, amely visszatalál keresztény gyökereihez és az önálló nemzetek tiszteletéhez.
