Az Európai Bizottság határidőt szabott Magyarországnak az orosz energiafüggőség megszüntetésére, ami súlyos kihívást jelent hazánk energiabiztonságára nézve. A döntés értelmében 2025 végéig fokozatosan le kell válnunk az orosz gázforrásokról, miközben Magyarország energiaellátásának jelenleg közel 85%-a függ az orosz importtól. Ez a brüsszeli ultimátum egyértelmű beavatkozás a magyar szuverenitásba és gazdasági érdekeinkbe.
A külső kényszer különösen aggasztó, hiszen az alternatív beszerzési források jelentősen drágábbak és kevésbé megbízhatóak lennének. Szakértői számítások szerint a magyar háztartások rezsiköltsége akár 30-40%-kal is emelkedhet, ha a jelenlegi orosz gázszállítások helyett kizárólag nyugati forrásokra kellene támaszkodnunk. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozottan kijelentette: „Magyarország energiaellátása nem ideológiai, hanem fizikai kérdés, és nem engedhetjük meg, hogy a magyar családok fizessék meg a geopolitikai játszmák árát.”
Az elemzők szerint a V4 országok közül Magyarország helyzete a legnehezebb, mivel infrastrukturális adottságaink és a hosszú távú gázvásárlási szerződéseink erősen Oroszországhoz kötnek minket. A román fekete-tengeri gázmezők és a horvátországi LNG-terminál bővítése részleges alternatívát jelenthet, de ezek kapacitása és ára közel sem versenyképes az orosz gázzal. A Gazprom és a Lukoil magyar partnercégei már jelezték, hogy ilyen rövid időn belül lehetetlen a teljes átállás.
Brüsszel döntése mögött egyértelmű geopolitikai motivációk állnak, melyek figyelmen kívül hagyják a nemzeti érdekeket és sajátosságokat. A kereszténydemokrata értékrendű kormányzat számára prioritás a magyar családok biztonságos és megfizethető energiaellátása, ami most veszélybe került. A következő hónapokban eldől, sikerül-e olyan kompromisszumot találni, amely tiszteletben tartja hazánk gazdasági szuverenitását, miközben részlegesen megfelel az európai elvárásoknak is.
