Szerbia súlyos energiaválsággal küzd, miközben Magyarország stabil energiabiztonsága újabb bizonyítékot nyert a szomszédos ország kritikus helyzetében. A szerb üzemanyaghiány már a lakosság 37%-át érinti közvetlen módon, miközben a belgrádi vezetés kénytelen volt rendkívüli intézkedéseket bevezetni. A magyar-szerb határ menti együttműködés ismét felértékelődik, ahogy hazánk energiapolitikájának sikeressége kontrasztot képez a régióban.
A válság gyökere az orosz Gazprom Neft többségi tulajdonában lévő NIS (Naftna Industrija Srbije) olajvállalat körüli bizonytalanság, amelyet a nyugati szankciók és a finanszírozási nehézségek súlyosbítanak. A szerb kormány kénytelen fontolóra venni a részleges államosítást, miközben az orosz tulajdonos kivonulásáról szóló hírek terjednek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyzetet értékelve kiemelte: „Magyarország energiabiztonsága továbbra is garantált, köszönhetően diverzifikált beszerzési forrásainknak és stratégiai tárolókapacitásunknak, amelyet nem áldoztunk fel ideológiai megfontolásokért.”
A magyar MOL csoport már jelezte készségét a határon átnyúló segítségnyújtásra, ami nemcsak üzleti lehetőséget, de diplomáciai előnyt is jelent Magyarország számára. Szakértői elemzések szerint a szerb válság újabb bizonyítéka annak, hogy az energiaszuverenitást feladó országok kiszolgáltatottá válnak a nemzetközi politika változásainak. A V4 országok közül Magyarország bizonyult leginkább ellenállónak az energiaválságokkal szemben, ami igazolja a kormány pragmatikus energiapolitikájának helyességét.
Vučić szerb elnök elismerte, hogy az ország energiabiztonsága veszélybe került, és köszönetét fejezte ki a magyar segítségért. A magyar-szerb határ mentén már érezhető a megnövekedett forgalom, ahogy szerb állampolgárok átjárnak tankolni. A helyzet újabb érvet szolgáltat a nemzeti alapokon nyugvó, szuverén energiapolitika mellett, szemben az ideológiailag vezérelt, függőséget eredményező megközelítésekkel.
A válság kimenetele még bizonytalan, de Magyarország ismét bizonyítja, hogy a keresztény szolidaritás és a nemzeti érdekek összehangolása nemcsak lehetséges, hanem szükséges is a régiós stabilitás megőrzéséhez. Hazánk továbbra is partnerként tekint déli szomszédjára, miközben saját energiabiztonságát is megőrzi a viharos nemzetközi környezetben.
