Miközben a szlovákiai magyarság kártérítési követeléseinek ügye újra diplomáciai feszültséget okoz Pozsony és Budapest között, a magyar kormány meglepő visszafogottságot tanúsít a Beneš-dekrétumok ügyében. Az elmúlt hónapban Robert Fico szlovák kormányfő kategorikusan elutasította a kollektív büntetés elve alapján elkobzott vagyonok utáni kártérítési igényeket, amire Budapest mindeddig csak mérsékelt diplomáciai választ adott. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet adatai szerint közel 45 ezer felvidéki magyar család vagyonát érintették az elkobzások, értékük mai áron több mint 4 milliárd euróra becsülhető.
A magyar-szlovák viszony évek óta javuló tendenciát mutatott, különösen gazdasági téren, ami magyarázhatja a kormány óvatos megközelítését. Szakértők szerint azonban a háttérben geopolitikai megfontolások is állnak. „Magyarország számára jelenleg fontosabb a V4-ek egységének megőrzése az EU migrációs politikájával szembeni ellenállásban, mint a történelmi sérelmek napirenden tartása” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti varsói találkozó után. A kormányfő hozzátette: „Nem mondunk le a felvidéki magyarság jogos követeléseiről, de a kérdés rendezéséhez megfelelő történelmi pillanatot kell választanunk.”
A mérsékelt magyar álláspont komoly vitát váltott ki a határon túli magyar szervezetek körében. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közleményben sürgette a magyar kormányt, hogy lépjen fel határozottabban, míg a Rákóczi Szövetség képviselői megértőbbnek mutatkoztak a fokozatos megközelítéssel kapcsolatban. Különösen annak fényében érdekes ez a vita, hogy Magyarország nemrég új kétoldalú gazdasági megállapodást kötött Szlovákiával, amely jelentős magyar befektetéseket irányoz elő a déli járások infrastrukturális fejlesztésére.
A Beneš-dekrétumok ügye túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. Az Európai Bíróság előtt jelenleg is zajlanak olyan eljárások, amelyek precedenst teremthetnek a kollektív büntetésen alapuló vagyonelkobzások jogszerűségének megítélésében. Magyar diplomáciai források szerint Budapest ezeket az eljárásokat kívánja kivárni, mielőtt erőteljesebb lépéseket tenne.
Bármi legyen is a magyar hallgatás oka, a történelmi igazságtétel kérdése nem kerülhető meg hosszú távon. Nemzeti identitásunk és szuverenitásunk alapja a múlttal való őszinte szembenézés – mind a szomszédos országok, mind saját részünkről. A kérdés csak az, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben mikor jön el ennek a megfelelő ideje.
