Tisza Párt külpolitika 2026: Vége a kompországnak, új irány jön

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Magyarország külpolitikájában paradigmaváltást jelenthet a Tisza Párt új külügyi vezetésének irányvonala, amely szakítani kíván az „egyoldalú keleti nyitással” és a hintapolitikával. Az új külügyi koncepció középpontjában a nyugati szövetségi rendszerhez való erősebb kötődés áll, miközben a párt megtartaná a nemzeti érdekek határozott képviseletét. A jelenlegi kormány alatt Magyarország nemzetközi megítélése jelentősen romlott – a Freedom House értékelése szerint hazánk már nem teljes értékű demokrácia.

A Tisza Párt külügyi vezetője, egy szakmai háttérbeszélgetésen kijelentette: „Nem bot szeretnénk lenni a küllők között, hanem küllő a keréken.” Ez a metafora jól szemlélteti az új irányvonalat, amely szerint Magyarország aktív, konstruktív szerepet vállalna a nyugati szövetségi rendszerben ahelyett, hogy blokkol vagy kivételeket kér. „Magyarország érdeke, hogy az Európai Unió és a NATO erős legyen, és ezekben mi is erősek legyünk” – fogalmazott a párt képviselője.

A párt külpolitikai koncepciója három fő pillérre épül: az európai uniós és NATO-tagság megerősítésére, a regionális együttműködések (V4, Három Tenger Kezdeményezés) felélesztésére, valamint a szomszédos országokkal való kapcsolatok normalizálására. Különösen fontosnak tartják Ukrajna támogatását és a határon túli magyarság hatékonyabb képviseletét, amit a jelenlegi kormány konfrontatív politikája helyett együttműködéssel kívánnak megvalósítani.

A külpolitikai fordulat gazdasági előnyökkel is járna – vélik a párt szakértői. A kiszámítható, nyugatbarát politika vonzóbbá tenné Magyarországot a befektetők számára, és megnyitná az utat az uniós források előtt. „Az elmúlt években a kormány külpolitikája gyakran alárendelődött a belpolitikai haszonszerzésnek, ami súlyos károkat okozott” – hangsúlyozta a párt külügyi szakértője.

A Tisza Párt szerint a magyar külpolitika egyoldalú keleti nyitása kudarcot vallott, miközben a hagyományos nyugati partnerekkel megromlott a viszony. Az új irányvonal visszatérést jelentene a rendszerváltás utáni konszenzusos külpolitikához, de a nemzeti érdekek erőteljesebb képviseletével. „Vége a kompországnak” – fogalmazott a párt képviselője, utalva Ady Endre híres metaforájára a Kelet és Nyugat között hánykolódó Magyarországról.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük