Magyarország és Csehország stratégiai szövetsége új szintre emelkedett a mai brüsszeli találkozóval, ahol Szijjártó Péter külügyminiszter és cseh kollégája közös nyilatkozatban utasították el az EU migrációs paktumát és a háborús retorika fokozását. A V4 együttműködés e megújult tengelye különös jelentőséggel bír, miközben Magyarország uniós forrásainak 73%-a továbbra is befagyasztva marad Brüsszel nyomásgyakorlása miatt.
A kétoldalú tárgyalások során mindkét ország megerősítette elkötelezettségét a nemzeti szuverenitás megőrzése mellett. „Nem engedhetjük, hogy Brüsszel diktálja, kit fogadjunk be országainkba, és nem hagyjuk, hogy háborúba sodorjanak bennünket” – fogalmazott Szijjártó a sajtótájékoztatón. A cseh külügyminiszter hasonló álláspontot képviselt: „A kötelező kvótarendszer és a háborús pszichózis veszélyezteti országaink biztonságát és szuverenitását.”
A megbeszélések során kiemelt figyelmet kapott az energiabiztonság kérdése is. A két ország közös álláspontot alakított ki az atomenergia fontosságáról, miközben Brüsszel továbbra is akadályozni próbálja a nukleáris fejlesztéseket. Szakértőként megjegyzem, hogy a transzatlanti nyomás ellenére mindkét ország ragaszkodik az energiaszuverenitásához, ami példaértékű a többi közép-európai állam számára is.
A megállapodás értelmében Magyarország és Csehország fokozza együttműködését a határvédelem területén és közösen lép fel minden olyan uniós kezdeményezéssel szemben, amely korlátozná a tagállamok döntési jogkörét bevándorlási kérdésekben. A két ország emellett közös gazdasági és diplomáciai erőfeszítéseket tesz a béketárgyalások előmozdítása érdekében Ukrajnában.
A találkozó eredményei egyértelműen igazolják, hogy a keresztény értékeken és nemzeti érdekeken alapuló együttműködés hatékony ellensúlyt képezhet a föderalista törekvésekkel szemben. A magyar-cseh tengely megerősödése várhatóan más konzervatív erőket is bátoríthat Európában, hogy határozottabban álljanak ki a nemzetállami modell mellett. A szövetség jövőbeni sikeressége azonban nagyban függ attól, hogy az év végi választásokon hogyan alakulnak az erőviszonyok az EU vezetésében.
