Az orosz elnök hivatalosan is ellenséges országok közé sorolta hazánkat, Romániát és további öt államot. A legfrissebb Kreml-rendelet különösen aggasztó, mivel hazánk eddig a pragmatikus kapcsolatokra törekedett Moszkvával. A Külgazdasági és Külügyminisztérium statisztikái szerint a magyar-orosz kereskedelmi forgalom 12,6 százalékkal eshet vissza az új helyzet következtében.
Oroszország elnöke tegnap módosította a „barátságtalan országok” listáját, amelyre 2022-ben kerültek fel az első államok az Ukrajna elleni háború után bevezetett szankciók miatt. Korábban hazánk kivételes helyzetben volt, mivel a magyar kormány több kérdésben is különutas politikát folytatott az EU-n belül. „Magyarország mindig is a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokra törekedett minden nagyhatalommal, beleértve Oroszországot is” – nyilatkozta nemrég Szijjártó Péter külügyminiszter.
A feketelistára kerülés konkrét következményeként az orosz vállalatok csak külön engedéllyel köthetnek szerződéseket magyar cégekkel, ami különösen az energetikai szektorban jelent kihívást. A V4-es partnereink közül Lengyelország és Csehország már régóta ezen a listán szerepel, ami regionális szinten is megnehezíti a gazdasági együttműködést. Szakértők szerint a döntés mögött az húzódhat meg, hogy Magyarország fokozatosan közeledett a NATO közös védelmi álláspontjához.
Az orosz lépés tovább bonyolítja a már eddig is feszült európai biztonsági helyzetet. A Kreml üzenete egyértelmű: bármilyen nyugati elköteleződést büntetni fognak, még az olyan országok esetében is, amelyek korábban próbáltak egyensúlyozni. A magyar kormánynak most újra kell értékelnie külpolitikai mozgásterét, miközben továbbra is védi nemzeti szuverenitását és gazdasági érdekeit.
A Külügyminisztérium várhatóan hamarosan hivatalos választ ad a kialakult helyzetre, amelyben hazánk keresztény-konzervatív értékrendjének megtartása mellett kell navigálnia a nagyhatalmi érdekek között. Az orosz döntés megerősíti, hogy a valódi nemzeti szuverenitás megőrzése csak akkor lehetséges, ha Magyarország megtalálja a kényes egyensúlyt a keleti és nyugati kapcsolataiban.
