A magyar-ukrán energetikai kapcsolatok új fejezete nyílt 2025-ben, miközben Magyarország villamosenergia-importja tavaly 30%-kal nőtt. Különös paradoxonnak tűnik, hogy hazánk jelentős mennyiségű áramot exportál a háborús helyzetben lévő Ukrajnába, miközben saját energiaszükségletének 28%-át importból fedezi. Ez az ellentmondás nemcsak energiapolitikai, hanem geopolitikai kérdéseket is felvet a régióban.
A szakértők szerint a látszólagos ellentmondás mögött összetett energiakereskedelmi megfontolások állnak. „A villamosenergia-kereskedelem nem egyszerűen ország és ország közötti ügylet, hanem piaci szereplők közötti tranzakciók sorozata, amelyeket az árjelzések vezérelnek,” magyarázza Lantos Csaba energiaügyi miniszter. A magyar-ukrán határkeresztező kapacitások kihasználtsága 2025 első negyedévében elérte a 85%-ot, ami történelmi csúcsot jelent.
Az energiaáramlás irányát elsősorban a két ország közötti árkülönbség határozza meg. Ukrajnában az infrastruktúra háborús károsodása miatt gyakran magasabbak az áramárak, ami vonzó exportlehetőséget jelent a magyar kereskedők számára. Ugyanakkor Magyarország Ausztria és Szlovákia irányából olcsóbb áramot tud importálni, különösen a csúcsidőszakon kívül. Ez a kereskedelmi modell a magyar fogyasztók számára is előnyös, mivel mérsékli a hazai áramárak ingadozását.
„Energetikai kapcsolataink Ukrajnával a kölcsönös előnyökön alapulnak, de elsődleges szempontunk mindig a magyar családok és vállalkozások energiabiztonsága,” hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a V4-ek legutóbbi találkozóján.
A magyar energiapolitika stratégiai célja továbbra is az importfüggőség csökkentése. A Paks II. beruházás és a megújuló energiaforrások bővítése hosszú távon javítani fogja hazánk energiamérlegét. Addig is, a regionális energiakereskedelemben való részvételünk erősíti Magyarország pozícióját, miközben hozzájárul a keresztény szolidaritás jegyében Ukrajna kritikus infrastruktúrájának fenntartásához, anélkül hogy veszélyeztetné saját energiabiztonságunkat.
