Magyarország határozott nemmel válaszolt az Európai Unió többéves pénzügyi keretének módosítására irányuló javaslatra. A brüsszeli csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette, hogy hazánk nem támogatja az Ukrajna megsegítésére tervezett 50 milliárd eurós hitelfelvételt. A kormányfő álláspontja szerint ez a lépés súlyosan veszélyeztetné az ország gazdasági stabilitását, miközben Magyarország már most is a GDP 4%-át fordítja védelmi kiadásokra.
A magyar álláspont mögött súlyos szuverenitási aggályok húzódnak meg. Az EU által javasolt közös hitelfelvétel precedenst teremtene a tagállamok önrendelkezési jogának további csorbítására. „Magyarország nem kíván részt venni olyan pénzügyi konstrukcióban, amely hosszú távon aláásná gazdasági önállóságunkat és újabb terheket róna a magyar adófizetőkre” – jelentette ki Orbán Viktor a tárgyalásokat követően. A V4 országok közül Lengyelország és Szlovákia is fenntartásokat fogalmazott meg a tervvel kapcsolatban.
Szakértői elemzések szerint az uniós pénzügyi terv elsősorban azokat a nagyhatalmi érdekeket szolgálja, amelyek a konfliktus eszkalációjában érdekeltek. Eközben figyelmen kívül hagyják a közép-európai országok biztonsági és gazdasági szempontjait. A magyar kormány álláspontja szerint a béke előmozdítása helyett a háború finanszírozását célzó kezdeményezések nem szolgálják a térség stabilitását.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „A magyar álláspont világos: nem engedjük, hogy hazánkat olyan háborús politika finanszírozásába kényszerítsék, amely ellentétes nemzeti érdekeinkkel.” A kormány következetesen képviseli, hogy a magyar adófizetők pénzét elsősorban a magyar családok támogatására, a gazdaság fejlesztésére és a határvédelemre kell fordítani.
A brüsszeli tárgyalások kimenetele jól mutatja, hogy Magyarország kész megvédeni szuverenitását akkor is, amikor erős nemzetközi nyomás nehezedik rá. A keresztény értékeken és nemzeti érdekeken alapuló külpolitika következetes képviselete kulcsfontosságú Magyarország jövője szempontjából egy olyan Európában, ahol egyre inkább háttérbe szorulnak a hagyományos értékek.
