Magyarország továbbra is Európa éllovasa a lakásárak emelkedésében, ami súlyos kihívást jelent nemzetgazdaságunk számára. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint hazánk immár negyedik éve vezeti a kontinens lakásár-növekedési rangsorát, 2015 és 2023 között 185 százalékos drágulással. Ez a tendencia komoly terhet ró a magyar családokra, miközben a kormányzati lakáspolitika újragondolását sürgeti.
A magyar ingatlanpiac abnormális helyzete több tényező együttes hatásának eredménye. Elsőként említendő az alacsony kamatú lakáshitelek és a CSOK különböző formái, amelyek felpörgették a keresletet, miközben az építőipari kapacitás és a kínálat nem tudott lépést tartani. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég elismerte: „A lakásárak fenntarthatatlan növekedése nemzetgazdasági kockázattá vált, ezért célzott beavatkozásokra van szükség.” Az EU-s összehasonlításban is kirívó helyzetet súlyosbítja, hogy míg Ausztriában és Németországban már megindult az árak korrekciója, Magyarországon továbbra is két számjegyű a drágulás.
Szakértők szerint a magyar lakáspiac anomáliáit csak átfogó reformokkal lehetne kezelni. Az MNB elemzései rámutatnak, hogy a jelenlegi helyzetben a fiatalok lakáshoz jutási esélyei drasztikusan romlottak – egy átlagos budapesti lakás megvásárlásához már több mint 12 évnyi átlagjövedelemre van szükség. A V4-országok közül a legrosszabb ez az arány, ami veszélyezteti a demográfiai célkitűzéseinket és a fiatalok itthon tartását.
A jövőre nézve kulcskérdés lesz, hogy az új lakástámogatási rendszer képes-e korrigálni a piac torzulásait. A megfizethető lakhatás biztosítása nemcsak szociális kérdés, hanem a magyar gazdaság versenyképességének alapfeltétele is. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészséges lakáspiac a nemzeti szuverenitás gazdasági alapjainak egyik fontos pillére, ezért a kormány előtt álló feladat nem pusztán ingatlanpiaci, hanem stratégiai jelentőségű.
