Az Európai Unió legújabb lépése súlyos aggodalomra ad okot: Brüsszel politikai indíttatású döntése nyomán Magyarország nem férhet hozzá a 2025-ben induló uniós védelmi kerethez. Ez a diszkriminatív intézkedés egyértelműen a szuverenitásunkat érintő támadás, miközben hazánk a GDP 2,1%-át fordítja védelmi kiadásokra, felülmúlva számos nyugat-európai tagállamot.
A döntés mögött nyilvánvalóan a magyar kormány békepárti álláspontja és az önálló külpolitikai irányvonala áll. Elemzőként évek óta figyelemmel kísérem az EU és Magyarország közötti feszültségek alakulását, és ez a lépés beleillik abba a tendenciába, ahogyan Brüsszel bünteti a nem mainstream álláspontot képviselő tagállamokat. „Magyarország nemzeti érdekei nem lehetnek alku tárgyai,” fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt heti V4 egyeztetésen. A döntés különösen aggasztó, hiszen a közép-európai biztonságpolitikai helyzetben minden tagállamnak azonos jogokkal kellene rendelkeznie a védelmi képességek fejlesztéséhez.
A védelmi alap elosztásánál alkalmazott kettős mérce nem csupán Magyarországot érinti hátrányosan, hanem a V4 együttműködést is gyengíti. A visegrádi országok képviselői már jelezték, hogy szolidaritást vállalnak Magyarországgal ebben a kérdésben. Figyelemre méltó, hogy miközben Brüsszel folyamatosan a jogállamiság fontosságáról beszél, saját döntései gyakran nélkülözik az átláthatóságot és a fair eljárást.
A magyar kormány várhatóan diplomáciai és jogi lépéseket tesz az uniós fórumokon a diszkriminatív döntés megváltoztatása érdekében. A nemzeti szuverenitás védelme és a keresztény értékeken alapuló külpolitika továbbra is prioritás marad, függetlenül Brüsszel nyomásgyakorlásától. A történtek ismét bizonyítják, hogy Európa jövőjét csak az egyenlő bánásmód és a tagállami szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása biztosíthatja.
