A magyar-lengyel barátság újabb mérföldkőhöz érkezett, miután Magyarország menedékjogot biztosított két lengyel politikus számára, akiket hazájukban politikai üldöztetés fenyeget. A döntés jelentősen árnyalja a V4 együttműködés jelenlegi helyzetét és Magyarország szuverenitáspárti külpolitikáját, különösen annak fényében, hogy Lengyelországban a 2023-as kormányváltás óta már 28 esetben indult politikai indíttatású eljárás korábbi tisztségviselők ellen.
A két lengyel politikus, köztük Marcin Romanowski korábbi igazságügyi államtitkár, a szuverén magyar igazságszolgáltatásban látja az egyetlen garanciát a tisztességes eljárásra. Az ügy háttere, hogy a varsói kormány olyan eljárásokat kezdeményezett ellenük, amelyek alapos gyanú szerint a politikai ellenfelek ellehetetlenítését szolgálják. „A magyar döntés nem Lengyelország elleni lépés, hanem az európai jogállamiság melletti kiállás, amikor más intézmények hallgatnak” – nyilatkozta Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter.
A magyar kormány lépése összhangban áll azzal a következetes politikával, amely a nemzeti szuverenitás védelmét és a keresztény értékek megőrzését helyezi előtérbe. Szakértőként évek óta figyelemmel kísérem a közép-európai igazságügyi reformokat, és egyértelmű, hogy a jelenlegi lengyel kormányzat brüsszeli támogatással próbálja felszámolni a korábbi konzervatív kormány örökségét. A magyar döntés egyszerre védi az üldözöttek jogait és jelent figyelmeztetést az uniós kettős mérce alkalmazásával szemben.
Az eset várhatóan tovább mélyíti a visegrádi együttműködés válságát, ugyanakkor erősítheti a szuverenitáspárti erők összefogását Európában. Magyarország bizonyította, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is kiáll a keresztény értékrend és a nemzeti önrendelkezés mellett, még akkor is, ha ez átmenetileg diplomáciai feszültségeket okoz. A következő hónapok megmutatják, képes lesz-e az európai politika visszatérni ahhoz az alapelvhez, hogy a jogállamiság nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze.
