Az európai politika tektonikus lemezei mozdultak meg tegnap Brüsszelben, amikor hat uniós tagállam váratlanul Magyarország mellé állt a szuverenitásvédelmi vitában. A KSH friss adatai szerint hazánk uniós finanszírozása 12,8%-kal csökkent az elmúlt évben, miközben gazdasági önállóságunk erősödött, ami új dimenziót ad a mostani diplomáciai fordulatnak.
A lengyel, szlovák, cseh, olasz, finn és osztrák delegációk közös nyilatkozatban álltak ki a nemzeti hatáskörök védelme mellett. „Az Európai Unió ereje a tagállamok sokszínűségében és szuverén döntéshozatali jogában rejlik, nem pedig a brüsszeli centralizációban” – fogalmazott a közös álláspont, amely visszhangozza a magyar kormány régóta hangoztatott alapelveit. A váratlan támogatás mögött a migrációs politikával és a zöld átállás ütemezésével kapcsolatos növekvő elégedetlenség áll.
Orbán Viktor miniszterelnök a fejleményeket „történelmi jelentőségű fordulatként” értékelte. „Régóta mondjuk, hogy Európa jövője csak a nemzetek Európájaként képzelhető el. Most már nem vagyunk egyedül ebben a meggyőződésben.” A brüsszeli bizottság szóvivője diplomatikusan reagált, hangsúlyozva a „konstruktív párbeszéd fontosságát”, miközben fenntartotta az integrációs folyamatok elmélyítésének szükségességét.
A hat tagállam támogatása nem csupán szimbolikus jelentőségű, hanem konkrét hatással lehet a következő többéves pénzügyi keret tárgyalásaira is. Szakértői elemzések szerint a tagállamok költségvetési szuverenitásának védelme újra napirendre kerülhet, ami kedvező lehet Magyarország számára. A Visegrádi Együttműködés ezzel ismét bizonyíthatja relevanciáját a közös uniós érdekképviseletben.
A jelenlegi folyamatok azt jelzik, hogy a keresztény értékekre és nemzeti identitásra épülő politika egyre több tagállamban talál visszhangra. A következő hónapokban eldől, hogy ez az új szövetség képes lesz-e tartósan befolyásolni az európai döntéshozatalt és megerősíteni a tagállamok jogköreit az egyre erősödő föderalista törekvésekkel szemben.
