Magyarország gazdasági fejlődésének kulcsa a kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítmény jelentős növelése – ez a megállapítás került a szakpolitikai viták középpontjába az elmúlt hetekben. A jelenlegi 1,69 százalékos GDP-arányos K+F ráfordítás messze elmarad az EU 2,27 százalékos átlagától, ami komoly versenyhátrányt jelent hazánknak a globális gazdasági versenyben.
A kormány átfogó stratégiai tervet dolgoz ki a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésére, amely a gazdaság több kulcsterületét érinti. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kidolgozott javaslat középpontjában a kutatóintézetek és vállalatok közötti együttműködés szorosabbra fűzése áll, valamint a kutatási eredmények piaci hasznosításának felgyorsítása.
„Olyan innovációs környezetet kell kialakítanunk, ahol a kutatási eredmények gyorsan piacképes termékekké és szolgáltatásokká alakulnak” – nyilatkozta Palkovics László innovációs miniszter a legutóbbi gazdaságpolitikai fórumon. Hozzátette: „A 21. században nincs versenyképes gazdaság erős kutatás-fejlesztési háttér nélkül.”
A tervezet szerint kiemelt figyelmet kapnak az olyan stratégiai ágazatok, mint az autóipar, az energetika, a gyógyszeripar és a mezőgazdaság. A kormány célként tűzte ki, hogy 2025-re a GDP-arányos K+F ráfordítások elérjék a 2,5 százalékot, ami jelentős, mintegy 0,8 százalékpontos növekedést jelent a jelenlegi szinthez képest.
A szakértők szerint azonban a pénzügyi ráfordítások növelése önmagában nem elegendő. Az innovációs teljesítmény javításához elengedhetetlen a képzési rendszer reformja, a tehetséges kutatók itthon tartása és a vállalkozói szemlélet erősítése a felsőoktatásban. A visegrádi országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a sikeres innovációs stratégiák mindig komplex megközelítést alkalmaznak.
A magyar gazdaság számára létkérdés, hogy sikerül-e a tudásalapú fejlődési pályára állni. Az EU-s források felhasználása és a nemzeti költségvetés tervezése során is prioritást kell élveznie a kutatás-fejlesztés támogatásának. A nemzetközi versenyképességi rangsorokon való előrelépés ugyanis szorosan összefügg a hazai innovációs teljesítménnyel.
A következő évek gazdaságpolitikai döntései meghatározzák, hogy Magyarország képes lesz-e felzárkózni az innovációs élmezőnyhöz, vagy továbbra is a közepes fejlettség csapdájában marad. A válaszút előttünk áll: vagy befektetünk a jövőbe a kutatás-fejlesztés erőteljes támogatásával, vagy maradunk a jelenlegi fejlődési pályán, amely hosszú távon nem biztosítja a magyar gazdaság versenyképességét.
