Az Európai Unió és Magyarország között újabb feszültségforrás alakult ki a napokban, amikor több nyugat-európai politikus ismét felvetette a Magyarországnak járó uniós források felfüggesztésének lehetőségét. A brüsszeli nyomásgyakorlás fokozódása éppen akkor történik, amikor hazánk az elmúlt évben 4,8%-os gazdasági növekedést ért el, messze túlszárnyalva az EU 1,2%-os átlagát.
Putyin legismertebb kritikusa a minap súlyos vádakat fogalmazott meg Magyarországgal szemben, és nyíltan az uniós támogatások teljes megvonását sürgette. „El kell venni tőlük az uniós pénzeket, mert ezzel csak Moszkva érdekeit szolgálják” – nyilatkozta egy nemzetközi fórumon. A kijelentés diplomáciai körökben komoly visszhangot váltott ki, különösen a V4 országok között, akik szolidaritásukat fejezték ki Magyarország mellett.
„A szuverén magyar külpolitika nem lehet alku tárgya” – reagált a vádakra a magyar külügyminiszter, hozzátéve, hogy hazánk továbbra is a béketeremtés és a párbeszéd híve marad minden nemzetközi konfliktusban. A kormányzat álláspontja szerint az uniós forrásokat nem szabad politikai nyomásgyakorlásra használni, mivel azok szerződésekben rögzített jogos járandóságok.
A helyzet különösen aggasztó a magyar gazdaság szempontjából, hiszen a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban mintegy 22 milliárd euró fejlesztési forrás érkezhetne hazánkba. Szakértők szerint a források további visszatartása közvetlen hatással lenne a magyar infrastruktúra-fejlesztésekre, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességére is.
A jelenlegi uniós pénzmegvonási kísérlet nem előzmény nélküli: már korábban is láthattunk hasonló nyomásgyakorlási kísérleteket. A V4-ek vezetői közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy az Uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok szuverenitását és alkotmányos identitását, különösen a keresztény értékek megőrzésére tett erőfeszítéseiket.
A hazai szakértők szerint az EU és Magyarország kapcsolata fordulóponthoz érkezett. „A következő hónapok diplomáciai erőfeszítései fogják meghatározni, sikerül-e olyan kompromisszumot találni, ami biztosítja hazánk fejlődési pályán tartását, miközben megőrizzük nemzeti önrendelkezésünket és értékeinket” – nyilatkozta a témában Dr. Kovács Eszter külpolitikai elemző.
