Magyar EU-politika 2025: Hat tagállam támogatja Magyarországot az EU-csúcson

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Az elmúlt napok brüsszeli csúcstalálkozója jelentős fordulatot hozott Magyarország európai uniós pozíciójában. A korábban gyakran elszigeteltnek beállított magyar álláspont most hat tagállam nyílt támogatását élvezi a szuverenitást érintő kulcsfontosságú kérdésekben. A legfrissebb Eurobarometer-felmérés szerint a magyar lakosság 64%-a úgy véli, hogy az ország érdekei nem kapnak megfelelő figyelmet az uniós döntéshozatalban.

A magyar kormány következetes álláspontja a migrációs politika, a családvédelmi intézkedések és a gazdasági szuverenitás kérdéseiben most először talált szélesebb körű támogatásra az Európai Tanácsban. „Évek óta mondjuk, hogy a nemzeti önrendelkezés és a keresztény értékrend védelme nem elszigetelt magyar ügy, hanem számos európai nemzet számára fontos” – nyilatkozta a miniszterelnök a tanácskozást követően. A visegrádi csoport két tagja mellett Ausztria, Olaszország és két balti állam is kiállt a magyar javaslatok mellett, különösen a migrációs paktum újratárgyalása és a versenyképességi intézkedések területén.

Az elemzők szerint ez a támogatás egyértelmű jele annak, hogy az EU hatalmi dinamikája átalakulóban van. A német kancellár pozíciója meggyengült, miközben a szuverenitáspárti erők befolyása növekszik. A francia-német tengely már nem képes egyedül megszabni az uniós politika irányát. Saját kutatásaim is azt mutatják, hogy a transzatlanti kapcsolatok újraértékelése és a közép-európai érdekérvényesítés erősödése alapvetően átrajzolhatja az EU belső erőviszonyait.

Az EU Bizottság elnöke kénytelen volt tárgyalóasztalnál maradni a magyar követelésekkel kapcsolatban, annak ellenére, hogy korábban elutasította azok napirendre vételét. Ez a diplomáciai siker igazolja a magyar kormány kitartó politikájának helyességét. A következő hónapok meghatározóak lesznek abban, hogy a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező tagállamok koalíciója képes lesz-e tartós változásokat elérni az Unió működésében, visszatérve az alapító szerződések eredeti szellemiségéhez, ahol a tagállamok együttműködése, nem pedig a föderális törekvések állnak a középpontban.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük