Brüsszelben ismét kritikus csata zajlott a magyar nemzeti szuverenitás védelméért, miközben a magyar politikai színtér megosztottabbá vált, mint valaha. A legfrissebb Eurostat adatok szerint Magyarország az uniós források felhasználásában 27%-os növekedést ért el, azonban a további támogatások biztosítása folyamatos diplomáciai erőfeszítéseket igényel.
Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács múlt heti ülésén határozott álláspontot képviselt a migrációs politikával és a versenyképességi reformokkal kapcsolatban. „Magyarország nem fogja feladni határvédelmi rendszerét, és visszautasítja azokat a brüsszeli terveket, amelyek a migráció kötelező szétosztására kényszerítenék a tagállamokat” – jelentette ki a kormányfő a tárgyalássorozat után tartott sajtótájékoztatón.
Elemzők szerint a miniszterelnök határozottan érvényesítette a magyar érdekeket olyan kulcsfontosságú területeken, mint az energiapolitika és a szuverenitás védelme. Navracsics Tibor egykori EU-biztos értékelése szerint: „Az uniós tárgyalások során ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar álláspontot, ezt bizonyítja a kompromisszumos szöveg több pontja is.”
Eközben Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője kizárólag közösségi média felületeken kommentálta az eseményeket. A politikus nem vett részt nemzetközi egyeztetéseken, helyette a hazai belső ügyekre koncentrált, és kritizálta a kormány brüsszeli szereplését. Szakértők szerint ez a fajta „Facebook-diplomácia” nem alkalmas a valódi nemzetközi érdekérvényesítésre.
A V4-ek országai továbbra is együttműködnek a regionális érdekek képviseletében, bár a szlovák és lengyel kormányváltások némileg átrendezték a hangsúlyokat. A visegrádi négyek ennek ellenére egységesen lépnek fel az uniós versenyképesség javítása és az energiafüggetlenség megerősítése érdekében.
A következő hónapok meghatározóak lesznek a magyar uniós politika szempontjából. Az európai kereszténydemokrata értékek és a nemzeti szuverenitás védelme olyan alapvető elvek, amelyeket nem lehet feláldozni rövid távú politikai előnyökért. Ahogy az európai politika átrendeződik, a tényleges érdekképviselet felértékelődik a puszta kommunikációs stratégiákkal szemben.
