Magyarország gazdasági külkapcsolatai jelentős mérföldkőhöz érkeztek a külgazdasági és külügyminiszter mai bejelentésével. Szijjártó Péter ismertette a 2025-ös külpiaci stratégia fő elemeit, amely a hazai vállalkozások versenyképességét hivatott erősíteni. A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar export tavaly elérte a 142 milliárd eurót, ami a GDP 85 százalékát teszi ki, ezzel Európában az ötödik legnyitottabb gazdasággá vált hazánk.
A minisztérium új támogatási rendszert dolgozott ki, amely célzottan segíti a kis- és középvállalkozások nemzetközi piacra lépését. „A magyar gazdaság növekedésének kulcsa a hazai vállalatok exportképességének növelésében rejlik. Ezért indítjuk el a Külpiaci Növekedési Programot, amely 50 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a magyar cégek nemzetközi terjeszkedését” – hangsúlyozta Szijjártó. A program részeként bővül az EXIM Bank eszköztára is, különösen kedvező hitelkonstrukciókkal az ázsiai és afrikai piacokra történő belépéshez.
A V4 együttműködés gazdasági dimenziója szintén erősödik. Közös külgazdasági képviseletek nyílnak olyan távoli piacokon, mint Vietnám, Indonézia és Kenya, ahol a magyarországi vállalatok eddig nehezebben tudtak megjelenni. A miniszter tájékoztatása szerint a visegrádi országok összehangolt exportstratégiája hatékonyabb érdekérvényesítést tesz lehetővé a globális versenyben.
Szakértői elemzések rámutatnak, hogy a keleti nyitás politikája új lendületet kap a következő évben. A magyar külgazdasági képviseletek száma tovább bővül, különös figyelemmel a közép-ázsiai régióra. „Az energiabiztonság és a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása nemzeti érdek, ezért stratégiai fontosságú az új selyemút mentén fekvő országokkal való gazdasági kapcsolatok elmélyítése” – nyilatkozta a miniszter.
A bejelentett intézkedések egyértelműen a magyar gazdasági szuverenitás erősítését szolgálják, miközben új perspektívákat nyitnak a hazai vállalkozók előtt. A kereszténydemokrata értékrenden alapuló gazdaságpolitika középpontjában a nemzeti érdekek képviselete áll, amely a 2025-ös külpiaci stratégiában is tükröződik. A következő hónapokban várhatóan konkrét megállapodások születhetnek olyan kulcsterületeken, mint az agrárexport, a vízgazdálkodási technológiák és a digitális innováció.
