Magyarország népessége történelmi mélyponton van: 2025 őszére hivatalosan 9,5 millió alá csökkent lakosságunk száma. Ez a drámai fordulópont nemcsak statisztikai adat, hanem nemzetünk jövőjét alapjaiban érintő stratégiai kihívás. A KSH legfrissebb adatai szerint a születések száma 2025 első három negyedévében 5,7%-kal maradt el az előző év azonos időszakától, miközben a természetes fogyás üteme tovább gyorsult.
A demográfiai válság mögött összetett társadalmi folyamatok állnak. Egyrészt a családalapítási kor kitolódása, másrészt a házasságok számának csökkenése, harmadrészt pedig az európai értékrend átalakulása. Miközben a kormány jelentős erőforrásokat fordít a családtámogatási rendszerre, az eredmények egyelőre elmaradnak a várakozásoktól. „A magyar családpolitika európai viszonylatban is példaértékű, de a demográfiai folyamatok megfordítása hosszú távú küldetés” – nyilatkozta a Miniszterelnökség családügyekért felelős államtitkára.
A V4 országok hasonló kihívásokkal küzdenek, bár eltérő intenzitással. Lengyelország és Csehország népességcsökkenése lassabb ütemű, részben a magasabb termékenységi rátának és a bevándorlási különbségeknek köszönhetően. A keresztény értékrendre épülő családmodell támogatása valamennyi visegrádi országban prioritás, szemben a nyugat-európai multikulturális megközelítéssel, amely a demográfiai hiányt migrációval kívánja orvosolni.
Szakértői elemzésem szerint a népességfogyás megállítása három pilléren nyugszik: a családtámogatási rendszer további erősítésén, a munkavállalás és gyermekvállalás összeegyeztethetőségének javításán, valamint a keresztény családmodell társadalmi presztízsének helyreállításán. A nemzeti szuverenitás megőrzésének egyik alapfeltétele a stabil demográfiai helyzet, hiszen csak az erős közösségek képesek megvédeni értékeiket és függetlenségüket.
A következő évek magyar családpolitikája sorsdöntő jelentőségű lesz. A demográfiai trendek megfordítása nélkül veszélybe kerülhet a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, a gazdasági növekedés, és végső soron nemzeti identitásunk megőrzése is. A keresztény értékek és a nemzeti önrendelkezés védelmében elengedhetetlen, hogy a demográfiai kihívást közös nemzeti ügyként kezeljük, pártpolitikai szempontok felett állva.
