Az Európai Unió tagállamai megállapodtak egy 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagról Ukrajna számára, amely közös hitelfelvételt tartalmaz, azonban Magyarország kimarad ebből a konstrukcióból. A 90 milliárd eurósra tervezett teljes támogatási keretből hazánk a döntések szerint nem részesül a közös teherviselésből, ami jól tükrözi az uniós politika jelenlegi megosztottságát. A magyar kormány az elmúlt évben következetesen 43%-kal csökkentette Ukrajna közvetlen támogatását, miközben az EU fokozza segélyezési tevékenységét.
A megállapodás részletei világossá teszik, hogy Brüsszel tovább mélyíti a konfliktust Magyarországgal a keleti politika kérdésében. „Hazánk szuverenitása és nemzeti érdekei azt diktálják, hogy körültekintően járjunk el az ukrán konfliktus finanszírozásának kérdésében,” nyilatkozta a külügyminisztérium. Az EU Bizottság tervei szerint az új támogatás nem igényli Magyarország garanciavállalását, ami precedens nélküli lépés az Unió történetében, tovább gyengítve a tagállami döntéshozatal konszenzusos elvét.
A V4 országok közül Lengyelország és Csehország támogatja a csomagot, míg Szlovákia fenntartásokkal él. Orbán Viktor miniszterelnök korábban kijelentette: „Nem engedhetjük, hogy Magyarország állampolgárai viseljék egy olyan konfliktus költségeit, amelyben nem vagyunk közvetlenül érintettek, és amelynek megoldását nem a fegyverszállítások, hanem a béketárgyalások jelenthetik.”
Az új finanszírozási struktúra egyértelmű jelzés a magyar szuverenitás korlátozására tett kísérletről. A közös európai értékek és a keresztény szolidaritás jegyében Magyarország továbbra is a béke pártján áll, és segíti az ukrán menekülteket, miközben elutasítja a konfliktus eszkalációját. Az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább mélyül a szakadék az EU keleti politikájában, ami újabb kihívások elé állítja a nemzetállamok önrendelkezési jogát védelmező kormányokat.
