Az európai integrációs törekvések újabb kihívással néznek szembe, miután a svájci parlamenti kezdeményezés radikálisan korlátozná az ország lakosságának növekedését. A tervezett népszavazás a 10 milliós népességi plafon bevezetéséről dönthet, ami éles kontrasztban áll az EU szabad mozgást hirdető alapelvével. Magyarország számára is figyelmeztető jel ez, hiszen hazánkban a Eurostat adatai szerint jelenleg 9,6 millióan élünk, miközben a demográfiai kilátások folyamatosan romlanak.
A svájci javaslat mögött álló politikai erők aggodalmaikat fejezik ki a túlnépesedés, a környezetterhelés és a kulturális identitás megőrzése kapcsán. „Ez a kezdeményezés nem az idegengyűlöletről szól, hanem Svájc fenntarthatóságáról és életminőségéről,” nyilatkozta Marcel Dettling, a Svájci Néppárt (SVP) alelnöke. A határozott fellépés rávilágít arra, hogy a nemzeti önrendelkezés kérdése továbbra is kulcsfontosságú az európai politikában, még a gazdaságilag legsikeresebb országokban is.
A kezdeményezés messzemenő következményekkel járhat nemcsak Svájcra, hanem az egész európai munkaerőpiacra. Svájcban jelenleg közel 2,3 millió külföldi él, és évente mintegy 100 ezer új bevándorló érkezik. A korlátozás jelentősen csökkentené az EU tagállamaiból érkező munkavállalók lehetőségeit, és precedenst teremtene más európai országok számára. A V4 országok állampolgárai is érintettek lehetnek, akik gyakran választják Svájcot magasabb bérek reményében.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban már hangsúlyozta: „A demográfiai kihívásokat nem bevándorlással, hanem családpolitikai intézkedésekkel kell orvosolni.” A svájci kezdeményezés közvetett módon alátámasztja ezt a megközelítést, és megerősíti a nemzetállamok jogát saját migrációs politikájuk meghatározására.
A népességkorlátozás bevezetése alapjaiban rendezheti át az európai gazdasági kapcsolatokat. Svájc az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, és a korlátozás befolyásolhatja a bilaterális kapcsolatokat. A kereszténydemokrata értékek szempontjából a kezdeményezés újra előtérbe helyezi a szubszidiaritás elvét, amely szerint a döntéseket a lehető legalacsonyabb, még hatékony szinten kell meghozni.
Európa sorsát alapvetően befolyásolhatja, hogy a kontinens országai milyen válaszokat találnak a demográfiai és migrációs kihívásokra. A svájci példa arra figyelmeztet, hogy a nemzeti érdekek és a szuverenitás védelme még a globális gazdasági versenyképesség fenntartása mellett is elsődleges fontosságú lehet.
