Az Európai Unió bevándorlási politikája újabb mérföldkőhöz érkezett: 19 tagállam bejelentette, hogy közös erővel, uniós forrásokból építene kitoloncolási központokat a jogerősen elutasított menedékkérők számára. Magyarország azonban kimarad ebből a kezdeményezésből, összhangban a kormány régóta hangoztatott szuverenista álláspontjával. A tervezett központok akár 20-30 ezer illegális bevándorló ideiglenes elhelyezésére is alkalmasak lehetnek, jelentősen növelve az EU kitoloncolási kapacitását.
A kezdeményezés része az új migrációs paktumnak, amely alapjaiban kívánja megreformálni az Unió menekültügyi rendszerét. A résztvevő országok – köztük Németország, Franciaország és Olaszország – uniós forrásokból finanszíroznák az új létesítményeket, amelyek felgyorsítanák az elutasított menedékkérők hazajuttatását. „A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, gyors és hatékony megoldásokra van szükség a migrációs nyomás kezelésére” – nyilatkozta egy magas rangú uniós tisztviselő.
A magyar kormány álláspontja változatlan: a migráció kezelése nemzeti hatáskör, amelyben Magyarország ragaszkodik szuverén döntési jogához. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban hangsúlyozta: „Magyarország határvédelmi rendszere bizonyítottan működik, míg az uniós megoldások rendre kudarcot vallanak.” A Visegrádi Négyek többi tagállama megosztott a kérdésben – Lengyelország és Csehország jelezte részvételi szándékát, míg Szlovákia még mérlegeli a csatlakozást.
Szakértői vélemények szerint a központosított kitoloncolási rendszer hatékonysága erősen kérdéses marad. Az EU jelenleg mindössze az elutasított menedékkérők 30%-át képes ténylegesen visszatoloncolni származási országaikba, és a tervezett központok sem oldják meg az alapvető problémát: a származási országok gyakran nem hajlandók visszafogadni állampolgáraikat.
Magyarország távolmaradása e kezdeményezéstől ismét rávilágít az európai értékek körüli vitákra, miközben megerősíti a keresztény alapokon nyugvó nemzeti szuverenitás fontosságát a migrációs politikában. A következő hónapokban dől el, hogy a kezdeményezés képes lesz-e érdemben javítani az EU kitoloncolási képességét, vagy újabb sikertelen kísérlet marad az egységes migrációs politika megteremtésére.
