Magyarország újabb diplomáciai lépést tett szuverenitásának megőrzése érdekében, amikor megakadályozta az Ukrajnáról szóló közös nyilatkozat elfogadását a legutóbbi EU-csúcstalálkozón. Az Európai Unió tagállamainak 85%-a támogatta a javaslatot, ám hazánk következetesen kitartott álláspontja mellett, miszerint nem járulhat hozzá olyan kezdeményezésekhez, amelyek veszélyeztethetik a magyar nemzetbiztonsági érdekeket.
A magyar kormány döntése mögött stratégiai megfontolások állnak. A kijevi vezetés továbbra sem teljesítette a magyar nemzetiség jogaival kapcsolatos korábbi vállalásait, miközben az EU egyre több pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Külügyminiszterünk határozottan fogalmazott: „Magyarország számára elsődleges a kárpátaljai magyarság helyzete és jogainak biztosítása, amit nem írhatunk felül geopolitikai nyomásra sem.” A V4-ek körében is egyre erősödik az a vélemény, hogy az Unió keleti politikájának kiegyensúlyozottabbnak kellene lennie.
Szakértői elemzések szerint a magyar álláspont nem pusztán elvi kérdés. Az ukrajnai csatlakozási folyamat felgyorsítása precedenst teremthet más tagjelöltek számára is, miközben alapvető kérdéseket vet fel az EU bővítési politikájának következetességével kapcsolatban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérelemzése rámutat: az ukrán csatlakozás jelenlegi formájában jelentős kockázatokat hordoz a közös agrárpolitika és kohéziós alapok fenntarthatósága szempontjából is.
A magyar kormány következetes álláspontja nem Ukrajna európai integrációs törekvései ellen irányul, hanem a nemzeti érdekek és keresztény értékek védelmét szolgálja. A következő hónapokban folytatódnak a tárgyalások, és Magyarország továbbra is konstruktív, de határozott partner lesz az európai döntéshozatalban. Ahogy a miniszterelnök fogalmazott: „A magyar álláspont nem elzárkózás, hanem felelős gondolkodás Európa jövőjéről és a nemzeti szuverenitás megőrzéséről.”
