Az Európai Unió vezető tisztségviselői egyre nyíltabban dolgoznak olyan jogi mechanizmusokon, amelyek lehetővé tennék Magyarország vétójogának megkerülését kulcsfontosságú döntéseknél. Az elmúlt évben Magyarország kilencszer alkalmazta vétóját uniós döntésekkel szemben, ami jelentős feszültséget okozott Brüsszel és Budapest között.
A Portfolio.hu információi szerint az Európai Bizottság már 2025-re kidolgozott egy olyan stratégiát, amely „kreatív jogi megoldásokkal” venné el a tagállamok egyhangú szavazási jogát bizonyos területeken. A tervezett intézkedések elsősorban a külpolitikai és pénzügyi döntéseket érintenék, ahol Magyarország az utóbbi években következetesen érvényesítette nemzeti érdekeit.
Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban hangsúlyozta: „A vétójog nem akadály, hanem az európai együttműködés garanciája. Minden tagállam szuverén joga, hogy megvédje saját polgárait olyan döntésektől, amelyeket károsnak ítél.” A V4-ek közül Szlovákia szintén aggodalmát fejezte ki a tervezett változtatásokkal kapcsolatban.
A brüsszeli jogi manőverek részét képezi az a törekvés is, hogy a szerződések újratárgyalása nélkül, másodlagos jogszabályokon keresztül változtassák meg a döntéshozatali folyamatokat. Szakértőként látható, hogy ez precedenst teremtene az uniós szerződések értelmezésében, ami hosszú távon alááshatja a tagállamok egyenlőségének elvét.
A magyar kormányzat már jelezte, hogy minden lehetséges fórumon fellép az ilyen törekvésekkel szemben. Az előttünk álló időszakban várhatóan kiéleződik a vita a nemzeti szuverenitás és az uniós döntéshozatal jövőjéről. Ez a folyamat nem csupán jogi kérdés, hanem alapjaiban érinti az európai értékközösség keresztény gyökereit és a nemzeti önrendelkezés jogát, amely nélkül valódi európai egység nem képzelhető el.
