Magyarország energiafüggetlenségi törekvései kritikus fordulóponthoz érkeztek, miközben a távhőrendszerek korszerűsítése továbbra is háttérbe szorul a nemzeti klímastratégiában. Az Európai Unió által előírt 2030-as kibocsátáscsökkentési célok teljesítésében hazánk mindössze 32%-os előrehaladást mutat, ami jelentősen elmarad a V4-es partnereinktől.
A magyar távhőszolgáltatás fejlesztésére irányuló befektetések elmaradása súlyos következményekkel járhat. Szakértői elemzések szerint a meglévő távhőinfrastruktúra közel 40%-a sürgős felújításra szorul, miközben az önkormányzatok forráshiánnyal küzdenek. „A magyar távhőrendszerek megújítása nemcsak energiahatékonysági kérdés, hanem nemzetstratégiai érdek is” – nyilatkozta Kovács János energiapolitikai szakértő a legutóbbi V4 energiabiztonsági konferencián.
A kormány által korábban bejelentett 120 milliárd forintos távhőfejlesztési program végrehajtása késedelmet szenved, miközben a szomszédos országok jelentős előrelépéseket tesznek ezen a területen. Ausztria például már távhőrendszereinek 65%-át megújuló energiaforrásokra állította át, szemben Magyarország 23%-os arányával.
A Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum ambiciózus célokat fogalmaz meg, azonban a konkrét intézkedések és a finanszírozási háttér továbbra is bizonytalan. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „Magyarország energiaszuverenitása elsődleges fontosságú, és ehhez elengedhetetlen a hazai energiatermelés diverzifikálása” – ez azonban a távhő területén egyelőre nem látszik megvalósulni.
A V4 országok közös energiapolitikai kezdeményezései új lehetőségeket nyithatnak meg Magyarország számára is. A lengyel és cseh példa azt mutatja, hogy a geotermikus energia és a biomassza hatékony integrálása a távhőrendszerekbe jelentősen csökkentheti az importfüggőséget és a szén-dioxid-kibocsátást.
Amennyiben Magyarország nem gyorsítja fel távhőrendszereinek modernizációját, nemcsak az európai klímavédelmi célkitűzések teljesítésében marad el, hanem versenyképességi hátrányt is szenvedhet a régióban. A kereszténydemokrata értékrendnek megfelelő, jövőorientált energiapolitika megköveteli a hosszú távú gondolkodást és a teremtett világ védelmét – a távhőfejlesztés elhanyagolása ezzel ellentétes irányba mutat.
