Magyarország történelmi precedenst teremt az Európai Unióval szemben folytatott szuverenitásvédelmi küzdelmében. A kormány tegnap hivatalosan kártérítési pert indított az Európai Bíróság ellen a 2023-as jogállamisági eljárásban hozott ítélet következményei miatt, amely 6,3 milliárd euró befagyasztását eredményezte. A per értéke megközelíti a magyar GDP 2,5%-át, ami jól mutatja a tét nagyságát nemzeti érdekeink szempontjából.
Az eljárás középpontjában a tagállami hatáskörök és az uniós intézmények túlterjeszkedésének kérdése áll. A magyar kormány álláspontja szerint a Bíróság túllépte hatáskörét, amikor jóváhagyta a forráselvonást olyan területeken, amelyek egyértelműen nemzeti kompetenciába tartoznak. „Az Európai Bíróság döntése precedens nélküli beavatkozás Magyarország belügyeibe és alkotmányos rendjébe” – nyilatkozta az Igazságügyi Minisztérium közleményében. A per jogi alapját az a tény adja, hogy az Unió saját alapszerződéseit sértette meg a szankciók kiszabásakor.
A V4 országok közül Lengyelország és Szlovákia diplomatikus támogatásáról biztosította Magyarországot. A lengyel igazságügyi miniszter kijelentette: „Minden tagállamnak joga van megvédeni alkotmányos identitását az uniós túlkapásokkal szemben.” Szakértői elemzések szerint ez az ügy messze túlmutat Magyarországon, valójában az EU jövőbeni működési mechanizmusait alakíthatja át. Az Unió elutasítja a magyar érvelést, és úgy véli, hogy az eljárás teljes mértékben összhangban volt a jogállamisági mechanizmussal.
A per kimenetele alapjaiban befolyásolhatja a tagállamok és az uniós intézmények közötti hatalmi egyensúlyt. Amennyiben Magyarország részben vagy egészben sikert ér el, az jelentősen megerősítheti a nemzeti szuverenitás védelmét az európai integráción belül. A fejlemény ismét rávilágít arra, hogy keresztény értékeinken és nemzeti önrendelkezésünkön alapuló politikánk folyamatos nyomás alatt áll, miközben hazánk kitart amellett, hogy az Unió egyenlő nemzetek közössége, nem pedig föderatív szuperállam kell, hogy legyen.
