Az Európai Bíróság legutóbbi, Magyarországot elmarasztaló ítélete ellen jogorvoslati eljárást kezdeményez a magyar kormány – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai sajtótájékoztatón. Az eset példa nélküli az EU történetében, hiszen tagállam még soha nem indított pert közvetlenül az Európai Bíróság ellen. A döntés mögött az áll, hogy Magyarország 2023 óta már 12 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsított meg.
A magyar kormány álláspontja szerint az Európai Bíróság túllépte hatáskörét, amikor elmarasztalta Magyarországot a határvédelmi intézkedései miatt. „Az EU alapszerződései egyértelműen rögzítik, hogy a határvédelem nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért elfogadhatatlan, hogy Brüsszel bírói úton próbálja ránk kényszeríteni a migrációs politikáját” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti varsói látogatásán.
A V4 országok vezetői közös nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a magyar álláspont mellett. A lengyel miniszterelnök külön kiemelte: „A visegrádi együttműködés alapja a szuverenitás tiszteletben tartása és a közös értékek védelme, amit most a bírósági eljárás is veszélyeztet.” Szakértői vélemények szerint a per kimenetele alapvetően befolyásolhatja az EU és a tagállamok közötti hatalmi egyensúlyt.
A jogi eljárás várhatóan 2025 második felében kezdődhet, miután a magyar kormány összeállította a szükséges dokumentációt. Az ügy különös jelentőséggel bír a közelgő magyar EU-elnökség fényében is. Elemzésem szerint ez a lépés nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is fordulópont lehet, amely hosszú távon megerősítheti a nemzeti szuverenitás elvét az uniós döntéshozatalban.
A magyar kormány kitart amellett, hogy a keresztény Európa megóvása és a határok védelme elsődleges nemzeti érdek, ami nem rendelhető alá brüsszeli politikai törekvéseknek. Az ügy kimenetele meghatározhatja, mennyire tartják tiszteletben a jövőben a szubszidiaritás elvét és a tagállamok önrendelkezési jogát migrációs kérdésekben.
