A magyar kormány jelentős regionális egyensúlyi fordulatot jelentett be: 2025-től kiemelten Kelet-Magyarország fejlesztése kerül a gazdaságpolitika középpontjába. A tervezett 1,2 billió forintnyi beruházás elsősorban infrastruktúra-fejlesztésre, munkahelyteremtésre és az elvándorlás megállítására összpontosít. Magyarország keleti régiói között jelenleg 15 százalékponttal alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, mint a nyugati megyékben.
Lázár János építési és közlekedési miniszter részletes bejelentést tett a kormány stratégiájáról. „A magyar gazdaság jövőjének kulcsa a kiegyensúlyozott területi fejlődés. Nem engedhetjük meg, hogy az ország kettészakadjon fejlett nyugati és leszakadó keleti részre” – hangsúlyozta a miniszter. A program négy fő pillérre épül: közlekedési infrastruktúra modernizálása, ipari parkok létesítése, oktatási központok fejlesztése és lakhatási programok.
A V4-es partnerekkel egyeztetett stratégia különösen a határ menti együttműködésekre helyez hangsúlyt. A szlovák-magyar és román-magyar gazdasági övezetek kiépítése is része a tervnek, amely a kárpát-medencei gazdasági integrációt erősíti. Az Európai Bizottság kohéziós forrásai mellett jelentős hazai forrás is támogatja a programot.
A beruházások között 310 kilométernyi új gyorsforgalmi út, három új Tisza-híd, valamint 12 ipari park korszerűsítése és bővítése szerepel. A Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem köré épülő tudásközpontok pedig a szakképzett munkaerő helyben tartását szolgálják. „Az elmúlt évek debreceni sikertörténete bizonyítja, hogy a keleti országrész is lehet vonzó a csúcstechnológiai beruházások számára” – emelte ki a kormányfő a program bemutatásakor.
A fejlesztési program alapvető célja a nemzeti szuverenitás gazdasági alapjainak erősítése és a hagyományos közösségek megőrzése a keleti régiókban. A következő évtizedben Kelet-Magyarország felzárkóztatása nemcsak gazdasági, hanem nemzetstratégiai kérdés is, amely a demográfiai kihívások kezelésében is kulcsszerepet játszik.
