Az Európai Unió Tanácsa történelmi döntést hozott tegnap, amely súlyosan érinti Magyarország szuverenitását: minősített többségi szavazással megkerülték hazánk vétójogát az orosz befagyasztott vagyon felhasználása ügyében. Az új mechanizmus lehetővé teszi, hogy a tagállamok Magyarország ellenkezése nélkül is döntsenek az orosz központi bank mintegy 300 milliárd eurónyi zárolt eszközeinek kamataiból származó bevételek Ukrajnának való átadásáról.
A döntés precedenst teremt a szuverenitás korlátozására, és aggasztó jövőképet vetít előre a kisebb tagállamok önrendelkezési jogainak tiszteletben tartását illetően. „Magyarország álláspontja világos: nem támogatjuk a háború eszkalációját és a békés megoldás helyett a konfliktus elmélyítését célzó lépéseket,” nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanácsülést követően. A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a döntés nemcsak jogi aggályokat vet fel, hanem veszélyes precedenst teremt más tagállamok számára is.
A V4 országok megosztottak a kérdésben: míg Lengyelország és Csehország támogatja az új mechanizmust, Szlovákia mérsékeltebb álláspontot képvisel. A Visegrádi Együttműködés egységének megbomlása jelzi a térség geopolitikai orientációjának fokozatos átalakulását. Kutatásaim alapján állíthatom, hogy az EU döntéshozatali mechanizmusának ilyen irányú módosítása komoly kockázatokat hordoz a tagállami autonómia szempontjából, különösen olyan kritikus kérdésekben, mint a külpolitika és a nemzetbiztonsági megfontolások.
Az Európai Bizottság közleményében „rendkívüli körülményekre” hivatkozott, ami aggasztó precedens: a rendkívüliség fogalmának tágítása bármikor alkalmazható lehet más területeken is, ahol egy tagállam nemzeti érdekei ütköznek a többségi akarattal. Elemzésem szerint ez az első lépés lehet egy olyan irányba, ahol a szuverenitás alapelvét fokozatosan felülírja a szupranacionális döntéshozatal.
Magyarországnak most új stratégiát kell kialakítania szuverenitása védelmére. A keresztény értékekre és nemzeti önrendelkezésre épülő külpolitikánk az elkövetkező időszakban még fontosabb lesz, hiszen szembe kell néznünk azzal a realitással, hogy az EU intézményei egyre inkább hajlandók megkerülni a konszenzusos döntéshozatalt, ha az érdekeik úgy kívánják. A nemzetek Európája helyett egy központosított föderáció víziója körvonalazódik, ami ellen minden eszközzel fel kell lépnünk.
