Magyarország kivándorlási trendjei aggasztó fordulatot vettek az elmúlt évben. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 első félévében több mint 23 ezer magyar állampolgár döntött úgy, hogy hosszabb időre külföldre költözik – ez 17%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. A jelenség különösen a fiatal, magasan képzett szakemberek körében erősödik, ami súlyos kihívások elé állítja hazánk gazdasági és demográfiai jövőképét.
A kivándorlás mögött komplex társadalmi és gazdasági tényezők állnak. Elemzésünk szerint a fiatalok távozásának fő motivációja továbbra is a jobb anyagi körülmények keresése, ám egyre jelentősebb szerepet játszik a szakmai fejlődési lehetőségek hiánya és a társadalmi mobilitás korlátai. „A mai fiatalok életstratégiájában kulcsszerepet játszik a nemzetközi tapasztalatszerzés, és ha itthon nem látnak megfelelő perspektívát, könnyebben döntenek a külföldi munkavállalás mellett” – nyilatkozta Dr. Nagy Katalin, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.
Különösen aggasztó, hogy a hagyományos célországok (Németország, Ausztria, Egyesült Királyság) mellett új irányként jelent meg Hollandia és a skandináv államok, ahol kiváló feltételeket kínálnak a magyar egészségügyi és IT szakembereknek. Az orvosok és informatikusok elvándorlása már középtávon is éreztetheti hatását a hazai szakemberhiány további mélyülésében.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által tavaly elindított „Gyere haza, fiatal!” program eredményei egyelőre elmaradnak a várakozásoktól. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy gazdasági konferencián kijelentette: „A kormány elköteleződése töretlen a hazatérést ösztönző programok mellett, de be kell látnunk, hogy a globális bérverseny kihívásaira újszerű válaszokat kell találnunk.”
A kivándorlási hullám megfékezése érdekében szakértők szerint átfogó bérfelzárkóztatási programra, a lakhatási problémák kezelésére és a fiatalok vállalkozóvá válását segítő támogatási rendszerek megerősítésére lenne szükség. A családpolitikai intézkedések önmagukban nem elegendőek a folyamat megállításához, ha a fiatalok nem látnak hosszú távú perspektívát Magyarországon.
A kivándorlási trend megfordításához társadalmi összefogásra és a gazdaságpolitikai prioritások újragondolására lesz szükség. Addig azonban a demográfiai kihívásokkal küzdő Magyarország számára tovább súlyosbodhat a szaktudás és a munkaerő kiáramlásának problémája, ami a gazdasági növekedés gátjává válhat a következő évtizedben.
