Az Európai Bizottság egyre növekvő nyomása Magyarország ellen új fordulathoz érkezett. Hazánk több V4 partnerrel és további szuverenista országokkal közösen az Európai Bírósághoz fordul a Bizottság legutóbbi szankciós csomagja miatt. A magyar kormány adatai szerint az elmúlt három évben 43%-kal nőtt azon brüsszeli eljárások száma, amelyek közvetlenül a nemzeti hatáskörökbe próbálnak beavatkozni.
A külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta: „Nem engedhetünk a folyamatos zsarolásnak, amely hazánk szuverenitását veszélyezteti. Az európai szerződések világosan meghatározzák a hatásköröket, amelyeket Brüsszel rendszeresen túllép.” A lengyel miniszterelnök-helyettes hasonló véleményt fogalmazott meg: „Közös fellépésünk nem Európa-ellenesség, hanem éppen a szerződéseken alapuló Unió védelme az önkényes hatalomgyakorlással szemben.”
A vita középpontjában a migrációs politika, az energiaszuverenitás és a családpolitika áll. Az Európai Bizottság büntetőeljárásokat indított azon tagállamok ellen, amelyek ragaszkodnak keresztény értékrendjükhöz és nemzeti érdekeikhez ezeken a területeken. Szakértőként látom, hogy ez az eljárás precedenst teremthet: ha sikeres lesz, Brüsszel gyakorlatilag korlátlan hatalmat szerezhet olyan kérdésekben is, amelyekben nincs hatásköre.
Orbán Viktor nemrég kijelentette: „Magyarország nem fogad el olyan diktátumot, amely ellentétes az Alaptörvényünkkel és nemzeti érdekeinkkel. Az EU nem föderális szuperállam, hanem szuverén nemzetek közössége.” Elemzésünk szerint a bírósági döntés alapjaiban határozhatja meg az EU jövőbeni működését és a tagállamok szuverenitásának határait.
A következő hónapok diplomáciai szempontból rendkívül intenzívek lesznek. A regionális együttműködésünk megerősítése és keresztény értékeink védelme most még fontosabb, mint valaha. Ha az Európai Bíróság a nemzeti szuverenitás mellett dönt, az új fejezetet nyithat az európai együttműködésben, ahol a tagállamok önrendelkezési joga újra megfelelő védelmet kaphat.
