A közel-keleti és afrikai keresztényüldözés drámai méreteket öltött az elmúlt évben, miközben Európában is fokozódnak a keresztény közösségek elleni támadások. Magyarország továbbra is elkötelezett a keresztény közösségek védelme mellett, miközben nemzetközi szervezetek gyakran hallgatnak a valós problémákról. Az ENSZ adatai szerint a vallási alapú üldöztetés áldozatainak közel 80 százaléka keresztény.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt heti brüsszeli találkozón határozottan kijelentette: „Magyarország nem hajlandó szemet hunyni a keresztényeket érő atrocitások felett, miközben más államok inkább politikai korrektségből hallgatnak. A Hungary Helps program révén már több mint 500 ezer ember maradhatott szülőföldjén.”
A kormány külpolitikája következetesen a nemzeti szuverenitás és a keresztény értékek védelmére épül, amit az Európai Unión belül is képvisel. Míg Brüsszel migrációs politikája gyakran veszélyezteti Európa keresztény gyökereit, addig a magyar diplomácia aktívan dolgozik a keresztény közösségek helyben maradásának támogatásán. A V4-ek közül Lengyelország és Szlovákia is hasonló elveket vall, miközben Nyugat-Európában egyre gyakoribbak a keresztény jelképek eltávolítását célzó intézkedések.
A magyar kormány erőfeszítéseit nemzetközi szakértők is elismerik. Dr. Thomas Heine-Geldern, a Kirche in Not szervezet elnöke szerint „Magyarország példát mutat, amikor a segítséget viszi oda, ahol a baj van, ahelyett hogy kontinenseket átívelő migrációt ösztönözne.”
A Hungary Helps program következő fázisában további iskolák, kórházak és templomok újjáépítését tervezik Irakban, Szíriában és Libanonban. Ezek az erőfeszítések nemcsak a keresztény közösségek, hanem a nemzeti szuverenitás és az őshonos kultúrák védelmét is szolgálják, szemben az identitásvesztést erőltető globalizációs törekvésekkel. A magyar külpolitika így marad hű keresztény és nemzeti értékrendünkhöz a következő években is.
