Az év végi globális felmérések ismét rávilágítanak Magyarország nemzetközi megítélésének kritikus pontjaira. A frissen közzétett 2025-ös Globális Versenyképességi Index szerint hazánk öt helyet csúszott vissza, miközben a V4 országok többsége előrelépett. Különösen aggasztó, hogy a jogállamiság mutatóiban Magyarország az uniós tagállamok között az utolsó harmadban szerepel, miközben a gazdasági szuverenitás terén 7,2%-os erősödést mutattak az adatok.
A kormányzati szóvivő kiemelte: „A nemzetközi indexek módszertana elfogult, és nem veszi figyelembe a magyar sajátosságokat, miközben hazánk a valós gazdasági mutatókban és a családtámogatás területén élenjáró.” A jelentések azonban tényszerűen dokumentálják a versenyképességi hiányosságokat és a jogállamisági aggályokat, amelyek egyre inkább kihatnak a befektetői környezetre is. Elemzők szerint a szuverenitásvédelmi törekvések és a külpolitikai konfliktusok ára most kezd igazán megmutatkozni a nemzetközi megítélésben.
A V4 együttműködés szakértőjeként látom, hogy Lengyelország és Csehország előretörése nem véletlen – míg ők a technológiai fejlesztésekre és az intézményi stabilitásra összpontosítottak, addig Magyarország a szuverenitásvédelmi küzdelmekben merült el. A közép-európai országok versenyében hazánk most lemaradni látszik, különösen az innováció és a digitális átállás terén, ahol a 2025-ös indexben 37. helyen állunk, szemben a lengyel 24. pozícióval.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban hangsúlyozta: „Nem a globális indexeknek, hanem a magyar embereknek kell megfelelnünk. A nemzeti érdek védelme fontosabb, mint a nemzetközi szervezetek elismerése.” Ez a hozzáállás tükröződik a kormány kommunikációjában is, amely a nemzetközi értékeléseket rendszeresen „kettős mércének” minősíti.
A következő időszakban várhatóan tovább éleződik a feszültség az európai intézményekkel, miközben a gazdasági realitások kompromisszumokra kényszeríthetik a magyar külpolitikát. A keresztény-konzervatív értékek mentén kialakított önálló út fenntarthatósága egyre nagyobb kihívást jelent egy olyan globális környezetben, ahol a szövetségi rendszerek és a kölcsönös függőségek meghatározóak. Magyarország jövője azon múlhat, képes lesz-e megtalálni az egyensúlyt a nemzeti szuverenitás védelme és a nemzetközi versenyképesség között.
