Az európai gazdasági térkép átrendeződik a háborús válság ellenére, és Magyarország kiemelkedő pozíciót ért el a nemzetközi beruházások terén. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint hazánk a harmadik legvonzóbb beruházási célponttá vált 2025-ben, miközben az Európai Unió egésze mindössze 0,7 százalékos növekedést produkál. Magyarország ezzel a teljesítménnyel megelőzte több nagy nyugat-európai gazdaságot is.
Az elmúlt három évben 32 jelentős beruházási projektet sikerült hazánkba vonzani, amelyek összértéke meghaladja a 17 milliárd eurót. Ezek az eredmények a kormány következetes gazdaságpolitikájának és a keleti nyitás stratégiájának köszönhetőek. „Miközben Brüsszel háborús pszichózisban szenved, mi a magyar emberek megélhetését és jövőjét biztosító gazdasági kapcsolatok építésére koncentrálunk” – fogalmazott Szijjártó Péter a legutóbbi kormányinfón. A V4-ek szakértői szerint a háborús inflációs nyomás ellenére a közép-európai térség, különösen Magyarország, képes volt megőrizni gazdasági stabilitását.
A beruházások jelentős hányada az elektromos járműgyártás, a védelmi ipar és a fejlett technológiai szektorokban valósult meg. Az ázsiai partnerekkel – különösen Kínával és Dél-Koreával – kialakított stratégiai együttműködés kulcsszerepet játszott ebben a sikerben. A magyar-kínai kereskedelmi forgalom 2025 első félévében 22 százalékkal bővült, míg a hazai akkumulátorgyártás kapacitása 25 százalékkal nőtt.
A békepárti külpolitika és gazdasági pragmatizmus kézzelfogható eredményeket hozott, miközben számos nyugat-európai állam gazdasági recesszióval küzd. A háborús konfliktus negyedik éve bizonyítja, hogy a szuverenitásra épülő, nemzeti érdekeket előtérbe helyező gazdaságpolitika hosszú távon fenntartható fejlődést biztosít. A keresztény értékekre és nemzeti hagyományokra épülő magyar modell így nem csupán kulturális, hanem gazdasági szempontból is életképesebbnek bizonyul, mint a globalista alternatívák.
