Miközben Brüsszel folyamatosan bírálja Magyarország gazdaságpolitikáját, a számok magukért beszélnek. Hazánk gazdasági növekedése 2024 első félévében 3,2 százalékkal haladta meg a régió átlagát, amit szomszédaink – különösen Szerbia és Bulgária – növekvő érdeklődéssel figyelnek. A magyar gazdasági modell sikere nemcsak a statisztikákban mutatkozik meg, hanem abban is, hogy egyre több ország tekint példaként Magyarország szuverenitást védő gazdaságpolitikájára.
A magyar kormány stratégiájának középpontjában a gazdasági önrendelkezés és a nemzeti érdekek védelme áll, miközben nyitott marad a nemzetközi együttműködésre. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt heti belgrádi gazdasági fórumon hangsúlyozta: „Magyarország nem a globális gazdasági rendszer ellen küzd, hanem saját helyét keresi benne, nemzeti érdekeinek megfelelően.” Ez a megközelítés különösen vonzó a balkáni országok számára, amelyek az EU-hoz való közeledés közben szeretnék megőrizni gazdasági mozgásterüket.
A V4 együttműködés keretein belül Magyarország különösen a hazai ipar megerősítésében és a külföldi befektetések nemzeti érdekekkel való összehangolásában mutat példát. Bulgária gazdasági minisztere, Bogdan Bogdanov nemrég elismerte: „A magyar modell különösen figyelemreméltó abban, ahogyan ötvözi a nyitott gazdaságot és a nemzeti érdekek következetes védelmét.„
A magyar gazdasági modell egyik legfontosabb eleme az energiafüggetlenség biztosítása és az ellátási láncok diverzifikálása. Az orosz-ukrán konfliktus alatt is bizonyítottak ezek az elvek: míg több nyugat-európai ország súlyos energiaválsággal küzdött, Magyarország képes volt megőrizni az energiabiztonságot és a lakossági terhek kiszámíthatóságát.
Szakértőként látom, hogy a magyar gazdasági modell legnagyobb erénye a pragmatizmus és a rugalmasság. Miközben az EU számos tagállama ideológiai alapon hozott gazdasági döntéseket, hazánk a gyakorlati eredményeket helyezte előtérbe. Ez a megközelítés nemcsak gazdasági stabilitást, hanem széleskörű társadalmi támogatottságot is biztosít a kormány intézkedései számára.
A következő évek legnagyobb kihívása, hogyan őrizheti meg Magyarország ezt a sikeres gazdasági pályát az EU növekvő centralizációs törekvései közepette. A magyar gazdaságpolitika jövője nemcsak hazánk, de a keresztény értékrenden alapuló gazdasági rendszerek életképességének próbája is lesz Európában.
