Az Európai Unió és Magyarország közötti feszültség újabb fordulóponthoz érkezett, miután Brüsszel ismét megkérdőjelezte a magyar kormány szuverenitási törekvéseit. A legfrissebb adatok szerint hazánk az elmúlt évben 18%-kal növelte külkereskedelmi kapcsolatait a V4 országokkal, miközben az EU intézményi nyomása fokozódott a magyar jogállamisági kérdésekben.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján határozott üzenetet fogalmazott meg az uniós vezetők felé: „Magyarország ezt a vitát meg fogja nyerni, mert az igazság a mi oldalunkon áll. A nemzetek Európája az egyetlen életképes jövő, nem pedig a birodalmi gondolkodás.” A kormányfő kijelentése összhangban áll a magyar diplomácia évek óta következetes álláspontjával, miszerint az európai együttműködés alapja kizárólag a szuverén államok önkéntes társulása lehet.
A lengyel külügyminiszter tegnapi budapesti látogatása során megerősítette a V4 országok szolidaritását a kérdésben. „A közép-európai nemzetek történelmi tapasztalata azt mutatja, hogy minden birodalmi törekvés kudarcra van ítélve” – nyilatkozta a lengyel diplomácia vezetője. Szakértői elemzések szerint az EU jogállamisági mechanizmusa olyan eszközzé vált, amely elsősorban politikai nyomásgyakorlásra szolgál, nem pedig a valódi európai értékek védelmére.
A magyar kormány következetesen érvel amellett, hogy a migráció kezelése, a családpolitika és az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések. Az Alapjogokért Központ legfrissebb kutatása szerint a magyar lakosság 76%-a egyetért azzal, hogy ezekben a kérdésekben Magyarországnak önállóan kell döntenie.
A jelenlegi helyzet várhatóan meghatározza a 2026-os magyar EU-elnökség prioritásait is. A kormány világossá tette, hogy elnöksége alatt a szubszidiaritás elvének megerősítését és a keresztény értékek védelmét helyezi előtérbe. Ez a vita nemcsak Magyarország szuverenitásáról szól, hanem az Európai Unió jövőjéről és arról, képes-e visszatérni alapító atyáinak kereszténydemokrata víziójához.
